Ezer lóerős szörnyeteg és sci-fibe illő kütyük Genfben

Rajtol a patinás autószalon, ennek apropóján méláztunk el azon, honnan hová jutott az iparág.

Az elektromos hajtás előnyei természetesen nem számítanak újdonságnak, hiszen a vasútnál már sok évtizede tudják, miért érdemes villamosítani. Az autóknál azonban a felsővezeték nem opció, az energia tárolásának gondjai pedig mind a mai napig akadályozzák a technológia széles körű terjedését. És persze az is, hogy a mai elektromos autók még jóval többe kerülnek, mint a hasonló képességű benzinesek vagy dízelek. De ha növekedek az eladások, az árak is csökkenni fognak. Ám a Teslának épp az lehet a gondja, hogy hiába a kereslet, nem tudja növelni gyártókapacitását. A szárnyas ajtóival igencsak futurisztikus megjelenésű, hétüléses Model X-re is igen hosszú a várólista.

Nem véletlen, hogy két limuzin után a Tesla harmadik modellje sportterepjáró lett: minden gyártó igyekszik kihasználni a vásárlók lelkesedését az ilyen szabadidő-autók iránt – amire nehéz tárgyilagos magyarázatot találni, mivel ezek az autók életük során nemigen hagyják el az aszfaltot. Mégis, a kezdeti nagy luxusterepjárók, mint például a BMW X5, a Volkswagen Tuareg, a Volvo XC90 vagy az Audi Q7 után lassan minden méretben megjelennek a „dzsip” változatok.

Az Audi például nemrég vette meg a Q2 és Q4 márkajelzések használati jogát, így most már Q1-től Q7-ig az övé a teljes paletta, amiből a Q7, a Q5 és a Q3 után épp Genfben debütált a legújabb Q2 modell.

De az olyan luxusmárkák is meglovagolják a sportterepjáró-őrületet, mint a Maserati: az idei szalonon mutatták be a 430 lóerős változatban is készülő Levante modellt, míg a Bentley még tavaly piacra dobta a szépnek nehezen nevezhető Bentaygát.

A Seat szintén a mostani szalonon mutatta be első sportterepjáróját, az Atecát, míg a Skoda-stand leglátványosabb modellje, a Vision S tanulmányautó szintén sportterepjáró. A szabadidő-autók népszerűségét jelzi, hogy az idei év autója is majdnem ebből a kategóriából került ki: a második generációs Volvo XC90-et végül csak néhány ponttal előzte meg az új Opel Astra, amelynek első generációjával indult el annak idején Szentgotthárdon az autógyártás. Mit változott azóta ez a típus is!

A legtöbb változás mögött egyébként az elektronika szélsebes fejlődése áll. Ennek köszönhető az is, hogy a műszerfal hagyományos műszereit egyre több autóban váltja fel LCD-képernyő, amelyen akár a vezető is megválaszthatja a megjelenő műszereket és azok elrendezését. Nehezen jöttem rá, hogy mi a furcsa ezekben: az, hogy a képernyő teljesen sík, míg a hagyományos műszerfalaknak sokszor volt egy enyhe görbületük. De az ívelt televíziók után aligha kell sokat várnunk, hogy ezek a képernyők az autókban is megjelenjenek.