A L’Oréal–UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű elismerés ünnepélyes díjátadóját 18. alkalommal rendezték meg csütörtök este Párizsban. Az életműdíjak mellett két éve tizenöt fiatal tehetséges kutatót is elismernek. A világ minden tájáról érkező, 1500 pályázatból kiválasztott nyerteseknek a 15 ezer euróval (4,7 millió forinttal) járó díjat egy tizenkét tudósból álló zsűri ítéli oda. Az idén Elizabeth H. Blackburn ausztrál molekuláris biológus, fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjas volt a zsűri elnöke. Az összeget kutatásra fordíthatják a nyertesek.
A nemzetközi elismerésre azok a kutatónők pályázhatnak, akik hazájukban az előző évben elnyerték a L’Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíját. A kétmillió forinttal járó magyar ösztöndíjat – amelyre tizenhárom éve lehet pályázni – tavaly szeptemberben kapta meg Farkas Eszter. A fiatal kutató a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kara Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetében az agyvérzést követő, az agyban hullámszerűen fellépő és akár a kezdeti sérülés súlyosbodását is eredményező vérhiány okait kutatja. Farkas Eszter és csapata saját fejlesztésű képalkotó rendszerrel végzi a kutatásait, amelyeknek eredményeként a jövőben rövidíthető lenne a hosszú hónapokon át tartó rehabilitáció – a járás és a beszéd újratanítása –, és jelentősen javulhatna a betegek és a családtagok életminősége.
A hullámok okainak feltárásával és megelőzésével jelentősen csökkenteni lehetne a betegeknél az agyi károsodás mértékét, adott esetben a beteg megőrizhetné mozgás- és beszédkészségét is. „Nagyon vonzó a díj kutatásra fordítható összege” – mondta az MTI-nek Párizsban a szegedi egyetem fiatal docense, aki elsősorban műszerekre kívánja elkölteni az összeget, és új munkatársak felvételén is gondolkodik. Minden évben öt, már elismert női tudós életművét is díjazza 100 ezer euróval a L’Oréal–UNESCO. Az eltelt években 92-en kapták meg az elismerést, közülük ketten később Nobel-díjban is részesültek.
Az alapítók törekvése az, hogy a tudománnyal foglalkozó nőket minél többen megismerjék – támogatva ezzel a karrierjüket és példát állítva az új generációk elé. Sasvári Tünde, a L’Oréal PR-menedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a tudományos pályára készülő középiskolások között fele-fele arányban vannak a lányok és a fiúk, az egyetem elvégzése után az egyensúly felborul, az akadémikusok között pedig nagyon kevesen vannak a nők, Magyarországon alig három százalék az arányuk.
Szerinte szükséges a tudományos pályát választó nők kiemelt támogatása annak hangsúlyozására, hogy a kutatás mellett nekik gyakran a háztartással és a gyerekneveléssel is foglalkozniuk kell. Farkas Eszter – egy négyéves kisfiú édesanyja – kiemelte, hogy a tudományos pályán a nők aránya nem a negatív diszkrimináció miatt kisebb, hanem mert a nők a kutatáson kívül számos más dologgal is kénytelenek foglalkozni.
A díj számára megerősítést jelent, azt üzeni, hogy a tudományos pályán és a vezetői pozíciókban szükség van azokra az értékekre és megközelítésekre, amelyeket a nők képviselnek. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU tagországaiban átlagosan 33 százalék a női kutatók aránya. Magyarország elmarad ettől az átlagtól: 2010-ben a felsőoktatásban végzők 60 százaléka volt nő, a PhD-fokozatot szerzőknél ez az arány 46 százalékra csökkent, az ugyanebben az évben kinevezett MTA-doktoroknál pedig 15 százalékra. Míg az Európai Unióban 2005 és 2011 között évente 4,8 százalékkal nőtt a női kutatók száma, addig Magyarországon 1,5 százalék volt ez a növekedési ütem.
