Halálra ítéljük a magyar méheket?

Továbbra sem tudnak megegyezni a neonikotinoidos növényvédők hatásairól.

Marosi Adrienn
2016. 04. 27. 14:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A neonikotinoidok esetében az okozza a legfőbb problémát, hogy ezek nagyon különleges fajtái a vegyszereknek. A mérget ugyanis a mag köré teszik, ezt a növény felszívja, így a kártevőket elpusztító anyag a növényt egész életében végigkíséri. Az vita tárgya, hogy ehhez a hasznos szervezet hozzáférhet-e, a talajban mennyi marad az anyagból, és mikor bomlik le annyira, hogy például a humánegészségügyben ne okozhasson problémát – magyarázta az OMME elnöke. „Végül – mint sok más területen – a politika fogja eldönteni, hogy a neonikotinoidok felfüggesztése végleges lesz, vagy újra engedik, hogy rovar porozta növényeket is lehessen csávázni” – jelentette ki.

A nagyüzemi mezőgazdaságot persze nem lehet vegyszerek nélkül fenntartani, a kérdés az, hogy a neonikotinoidokat mivel lehetne pótolni.

Franciaországban például az uniós ukáztól függetlenül úgy döntöttek: 2018 szeptemberétől tilos ilyen vegyszerekkel csávázni. Tehát közel két és fél éves intervallum áll a gyártók rendelékezésére, hogy valamilyen hatásos szert adjanak a gazdálkodók kezébe. Ugyanakkor hazánkon kívül több ország is eseti engedélyt kért, Romániában például már majdnem az egész ország területén alkalmazható az anyag.

„A méhészeket illett volna tájékoztatni a döntésről, ez elhangzott a növényvédelmi bizottság ülésén is, és ezért az illetékesek elnézést kértek” – mondta Bross, hozzátéve: a tájékoztatás most már maximális szintű, így pontosan tudni fogják, mely területek érintettek. Így kutatásokra is lehetőség lesz, a méhészek megfigyelhetik, hogy a méhcsaládok állapotában milyen változások állnak be.

Megkerestük azt a szövetséget is, amely kezdeményezte a neonikotinoidos szerek engedélyeztetését. Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: a csávázó anyagok előnye, hogy sokkal kevesebb hatóanyaggal lehet célt érni, mint másfajta technológiákkal, így összességében kisebb a környezeti terhelés.

A kérelmük kukoricára és napraforgóra vonatkozott. Polgár hangsúlyozta: arról, hogy a szer a méhekre nézve veszélyes-e, jelenleg is vita folyik, így nem tudják egyértelmű tényként elfogadni, hogy a pusztulások egyedüli oka a hatóanyag használata lenne.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.