A neonikotinoidok esetében az okozza a legfőbb problémát, hogy ezek nagyon különleges fajtái a vegyszereknek. A mérget ugyanis a mag köré teszik, ezt a növény felszívja, így a kártevőket elpusztító anyag a növényt egész életében végigkíséri. Az vita tárgya, hogy ehhez a hasznos szervezet hozzáférhet-e, a talajban mennyi marad az anyagból, és mikor bomlik le annyira, hogy például a humánegészségügyben ne okozhasson problémát – magyarázta az OMME elnöke. „Végül – mint sok más területen – a politika fogja eldönteni, hogy a neonikotinoidok felfüggesztése végleges lesz, vagy újra engedik, hogy rovar porozta növényeket is lehessen csávázni” – jelentette ki.
A nagyüzemi mezőgazdaságot persze nem lehet vegyszerek nélkül fenntartani, a kérdés az, hogy a neonikotinoidokat mivel lehetne pótolni.
Franciaországban például az uniós ukáztól függetlenül úgy döntöttek: 2018 szeptemberétől tilos ilyen vegyszerekkel csávázni. Tehát közel két és fél éves intervallum áll a gyártók rendelékezésére, hogy valamilyen hatásos szert adjanak a gazdálkodók kezébe. Ugyanakkor hazánkon kívül több ország is eseti engedélyt kért, Romániában például már majdnem az egész ország területén alkalmazható az anyag.
„A méhészeket illett volna tájékoztatni a döntésről, ez elhangzott a növényvédelmi bizottság ülésén is, és ezért az illetékesek elnézést kértek” – mondta Bross, hozzátéve: a tájékoztatás most már maximális szintű, így pontosan tudni fogják, mely területek érintettek. Így kutatásokra is lehetőség lesz, a méhészek megfigyelhetik, hogy a méhcsaládok állapotában milyen változások állnak be.
Megkerestük azt a szövetséget is, amely kezdeményezte a neonikotinoidos szerek engedélyeztetését. Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: a csávázó anyagok előnye, hogy sokkal kevesebb hatóanyaggal lehet célt érni, mint másfajta technológiákkal, így összességében kisebb a környezeti terhelés.
