A neonikotinoidos rovarölő szerek korlátozását az Európai Unió 2013-ban vezette be eredetileg kétéves időtartamra, amelyet 2015-ben ideiglenesen meghosszabbított. Véglegesen azután döntenek, hogy elkészül az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) témába vágó jelentése – idézte fel közleményében a Greenpeace. Úgy vélik, ebben a helyzetben felelőtlenség felmentést kérni a tilalom alól.
A vizsgálatok szerint a kérdéses szerek – az imidakloprid, a tiametoxám és a klotianidin – jelentős és nem kontrollálható veszélyt jelentenek a mézelő és vadon élő méhekre, teszik hozzá.
„Követeljük, hogy a hazai álláspont kialakításában a környezetért és az egészségügyért felelős tárcák, illetve azok illetékes háttérintézetei együttesen döntsenek, vagyis a szerhasználatot
ne csak a termelésben érdekelt agrártárca gazdasági szempontjai alakítsák”
– hangsúlyozták. A kezdeményezőkhöz később több szakember is csatlakozott.
A Földművelésügyi Minisztérium ugyanakkor az Index kérdésére válaszolva leszögezte, hogy szerintük pánikkeltésről van szó, és a Nébih elővigyázatosan járt el, amikor két év moratórium után nagyon korlátozott területen lehetővé tette a csávázott magok használatát. „A készítmények az engedélyezésük óta eltelt másfél évtizedben rendeltetésszerű használat mellett nem okoztak méhpusztulást Magyarországon” – közölték. A nem rendeltetésszerű használat problémás lehet a méhekre nézve, de ilyen esetekben a méhészek kártérítésre számíthatnak – fűzték hozzá.
A Greenpeace azonban úgy látja: ők nem pánikolt keltenek, hanem elővigyázatosságra intenek, és azt követelik, hogy az élővilág veszélyeztetése nélkül termeljük meg élelmiszereinket. „Azt várjuk a hatóságoktól, hogy a méhekre veszélyes vegyszerek használatának eseti engedélyezése ne titokban történjen, hanem előzetesen tájékoztassák róla a méhészeket” – közölte honlapján a Greenpeace.
„A kérdés rendkívül összetett, hiszen bármely vegyszer, amelyet a mezőgazdaságban alkalmaznak, nemcsak a méheket, hanem az egész élővilágot, így az embert is veszélyeztetheti. A kulcs az, hogy az adott szert milyen mértékben, milyen módon és mely időpontban használja fel a növényvédelem” – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az MNO-nak.
A neonikotinoidok esetében az okozza a legfőbb problémát, hogy ezek nagyon különleges fajtái a vegyszereknek. A mérget ugyanis a mag köré teszik, ezt a növény felszívja, így a kártevőket elpusztító anyag a növényt egész életében végigkíséri. Az vita tárgya, hogy ehhez a hasznos szervezet hozzáférhet-e, a talajban mennyi marad az anyagból, és mikor bomlik le annyira, hogy például a humánegészségügyben ne okozhasson problémát – magyarázta az OMME elnöke. „Végül – mint sok más területen – a politika fogja eldönteni, hogy a neonikotinoidok felfüggesztése végleges lesz, vagy újra engedik, hogy rovar porozta növényeket is lehessen csávázni” – jelentette ki.
A nagyüzemi mezőgazdaságot persze nem lehet vegyszerek nélkül fenntartani, a kérdés az, hogy a neonikotinoidokat mivel lehetne pótolni.
Franciaországban például az uniós ukáztól függetlenül úgy döntöttek: 2018 szeptemberétől tilos ilyen vegyszerekkel csávázni. Tehát közel két és fél éves intervallum áll a gyártók rendelékezésére, hogy valamilyen hatásos szert adjanak a gazdálkodók kezébe. Ugyanakkor hazánkon kívül több ország is eseti engedélyt kért, Romániában például már majdnem az egész ország területén alkalmazható az anyag.
„A méhészeket illett volna tájékoztatni a döntésről, ez elhangzott a növényvédelmi bizottság ülésén is, és ezért az illetékesek elnézést kértek” – mondta Bross, hozzátéve: a tájékoztatás most már maximális szintű, így pontosan tudni fogják, mely területek érintettek. Így kutatásokra is lehetőség lesz, a méhészek megfigyelhetik, hogy a méhcsaládok állapotában milyen változások állnak be.
Megkerestük azt a szövetséget is, amely kezdeményezte a neonikotinoidos szerek engedélyeztetését. Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: a csávázó anyagok előnye, hogy sokkal kevesebb hatóanyaggal lehet célt érni, mint másfajta technológiákkal, így összességében kisebb a környezeti terhelés.
A kérelmük kukoricára és napraforgóra vonatkozott. Polgár hangsúlyozta: arról, hogy a szer a méhekre nézve veszélyes-e, jelenleg is vita folyik, így nem tudják egyértelmű tényként elfogadni, hogy a pusztulások egyedüli oka a hatóanyag használata lenne.
