A sok táplálék vonzza a macskákat

Magyarok mutatták ki, hogy meg tudják különböztetni a mennyiségeket a házikedvencek.

A tesztnek nem igazán voltak előzményei, ugyanis a kutatók nagy meglepetésére alig végeztek efféle kísérleteket macskán, ellentétben a kutyával. Egyetlen cikket találtak, amelyben macskákat tréningeltek különböző mennyiségek megkülönböztetésére. Abból az derült ki, hogy elég ügyesek ebben.

„Mi viszont arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon képesek-e – vagy inkább hajlandóak-e – ezt megtenni egy spontán választásos tesztben, tehát különbséget tesznek-e a sok és a kevés között mindenféle tanítás nélkül is. Az eredmények szerint mind a két tesztben különbséget tettek a mennyiségek közt, és a nagyobb adagokat választották. Ugyanakkor érdekes módon éppen a legtöbb és a legkevesebb megkülönböztetése nem ment annyira nekik – tetette hozzá Szenczi Péter. – Elképzelhető, hogy egy olyan viselkedési mechanizmus van a háttérben, amely miatt éppen hogy elkerülik a számukra túl nagy adagot, illetve prédát.”

És hogy hogyan jött a kísérlet ötlete? „Mi alapvetően az anya-utód kapcsolattal, annak fejlődésével foglalkozunk. Mivel azonban a házi macska szezonálisan szaporodik, volt néhány szabad hónapunk, így felmerült, hogy amíg nem lesznek utódok, addig kezdhetnénk valamit a felnőtt állatokkal” – közölte a kutató.

A két etológus, akik korábban szerepeltek a fiatal magyar kutatók exodusáról szóló, Strucc a betonon című riportunkban (2015. szeptember 19.), egyéb projektjeikben azt vizsgálják, hogy hogyan kötődik egymáshoz a kölyökmacska és az anyaállat, milyen kommunikációs csatornákon – érintéssel, szagokkal, hangokkal – érintkeznek egymással. Legutóbbi tanulmányukban például azt mutatták ki, hogy a kiscicák pontosan képesek különbséget tenni anyjuk és egy másik macska hangjai között.

Természetesen a nagy kérdés – még ha meglehetősen tudománytalan is –, hogy a kutyák vagy a macskák okosabbak. Hasonló, mennyiség-összehasonlítós tesztekben a kutyák is jók, de a farkasok még jobbak.

„Ez összetett kérdés, amelyre nem tudnánk, és főleg nem szeretnénk válaszolni. Nagyon kevés megbízható információ érhető el ezen a téren, mivel a házi macskát sokkal kevésbé kutatják. A legtöbb dologról, amit a fajról »tudunk«, általában kiderül, hogy csak anekdota – tartja Bánszegi Oxána. – Ez igen meglepő, hiszen az utóbbi években a macska számos országban a legkedveltebb házi emlőssé lépett elő, megelőzve a kutyát. Másrészt viszont érthető is, hiszen egy emberektől függetlenül is könnyen megélő, nehezen motiválható, »önfejű« fajról van szó, vagyis nagyon nehéz vele dolgozni.”