Egy kiállítás, amit minden tanárnak látnia kéne

A diákokra nyitott tanárok keze alól kerülnek ki a legjobb tanulók. Bemutatjuk a múlt jövőbe látó duóját.

Öveges egyébként rengeteget készült és gyakorolt rádiós és tévés előadásaira is. Százezrek emlékezhetnek Hekire, a mágnesesrezonancia-kutyára, aki a megfelelő frekvenciájú hangra előjött, de érzékletes magyarázataival akár a szegedi parasztasszonyoknak sem maradt adós. Mert mégis hogyan működik a rádió?

– Gondoljon arra, hogy van egy macskája, amelynek Pesten rángatják a farkát, és magánál nyávog

– idézte fel a kiállításmegnyitón az anekdotát Görbe László, a budai Szent Margit Gimnázium piarista rendi fizikatanára, a két nagy előd munkásságának kutatója.

Kovács Mihály korszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az 1958-59-es tanévben, az első hazai számítógépek megjelenése idején meghirdette kibernetika szakkörét. Kozma László 1958-ban készítette el a MESz-1 elektromechanikus számítógépet a Műegyetemen, 1959. január 21-én pedig elkezdett működni a Magyar Tudományos Akadémián az M-3, az első magyar elektronikus számítógép, amit 1959. áprilisában Kovács Mihály már meg is mutatott diákjainak – mondta el a megnyitón Képes Gábor, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság főmunkatársa, aki Kovács Mihályt az első magyar középiskolai számtektanárnak tekinti.

A szakkörön sorra jelentek meg saját és diákjai kibernetikai játékai (ezek közül a Mikromatot boltokban is kapni lehetett), amelyek az első hazai számítógépes oktató játékok előfutárainak tekinthetők. Nem panaszkodott eszközhiányra, cserkészi leleményéből „élt”: igazi személyi számítógépet viszont a 70-es évek végén szerzett az iskola, ez persze robbanást idézett elő a rá bízott tanulók informatikai alkotóerejében: a 80-as évek közepén sorra publikálták játékaikat a Mikroszámítógép Magazinban.

Kovács a hatvanas években ezenkívül a Mikszáth téri gimnáziumban konstruált túravitorlások építésével is a média fókuszába került. Ezekkel és még sok minden mással találkozni lehet a Piarista utcai gimnázium harmadik emeletén berendezett kiállításon, így megismerhető a Didaktomat feleltető gép, a Műegér, a Csodamalom és a Jóbarát nevű kalózvitorlás méretarányos makettja is, amelyet piarista diákok építettek és restauráltak is később, és amelynek eredetijével életre szóló kalandokat éltek át a Balatonon. Lélegzetelállító képes beszámoló elevenít fel egy 1968-as eseményt is, amikor is a Kovács tanár úr és a diákok által épített, Fiastyúk nevű beluga túravitorlást kiszabadították „méhéből”, a kibelezett fizika-szaktanteremből, az akkor épített Erzsébet híd ráérő építőmunkásainak felügyelete alatt a Mikszáth téri iskola Múzeum utcai frontja felől.

Övegestől mások mellett a tévéműsorok kérdezőkártyáit, saját készítésű előadásvázlatait csodálhatjuk meg a kiállításon. És amit még: a Csodák Palotája Öveges József álma volt, ezt Budapesten a halála után meg is nyitották.

Visszakanyarodva az iskola lényegére, Labancz Zsolt elmondja:

– Manapság sokat beszélünk az oktatásról és a nevelésről. Ha meg akarjuk fogalmazni, mi a lényege, talán azt mondhatjuk, a vágynak a felébresztése a tudás megszerzésére. Az igazi pedagógus képes erre. Öveges Józsefet a személyisége, Kovács Mihályt a tudás innoválása és a diákok bevonása tette alkalmassá; egy tankönyvbevezetőjében azt írta, egy évben sem tanított mindent ugyanúgy, mint az előzőben, kézzel foghatóan érezte, hogy a tudás elavul, és új irányokba kell indulni. Pedagógusként csodálhatjuk, hogyan tudott a munkájára így tekinteni. Ők ketten leépítették a mítoszt arról, mi a tanár szerepe.

Ami pedig a diákok bevonását illeti, Kovács Mihály szakkörbeosztása is látható a kiállításon: 9.-es diákoknak 10.-es nebuló adott elő az automatizálásról, a 10.-es szakkörbe pedig 11.-es tanuló segített be.

A mai kor Labancz Zsolt szerint arra hívja a (pedagógus)társadalmat, hogy ne is csak az óra, a szakkör vagy a tanrend legyen a gondolkodás tárgya, hanem maga az iskola mint intézmény, mint műfaj, mint hivatás is kérdőjeleződjön meg.

A Piarista Rend Magyar Tartománya és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Jövőbe látó piaristák elnevezésű időszaki kiállítását, tudomány- és technikatörténeti bemutatóját szeptember 30-ig lehet megtekinteni előzetes bejelentkezés alapján, a [email protected] címre írt elektronikus levéllel. A kiállítás Borbás Péter és Farkas Emánuel keze munkáját dicséri.