Búcsú a Philaetől

Mostantól esélyünk sem lesz kapcsolatba lépni az úttörő űrszondával.

„Itt az idő, hogy búcsút mondjak. Holnap a Rosetta lekacsolja a velem való kommunikációt biztosító alkatrészét, olyan messze vagyok a Földtől és a Naptól. Szeretnék emlékeket magammal vinni rólatok, ezért kérlek, küldjetek otthonról képeslapokat” – írta utolsó Twitter-üzenetei egyikeként az Európai Űrügynökség (ESA) Philae nevű szondája. Az érzelmes búcsú az utóbbi évek egyik legszenzációsabb űrkutatási vállalkozásának végét jelzi. Ezt a gyakran az űrtől való elfordulással vádolt közvélemény is átérezte, mert a szonda híreit közlő Twitter-csatornának majdnem félmillió követője volt.

„A Philaevel fenntartott csatorna lekapcsolása valójában nem volt különösebben érzelmes pillanat, hiszen már hónapok óta nem érkezett semmiféle jel a szondáról” – nyilatkozta a Nature-nek Stephan Ulamec, a leszállóegységért felelős Német Űrkutatási Központ mérnöke. – A Rosettának, amely jelenleg is aktív, és adatokat küld, sokkal fájdalmasabb lesz a vége.”

A mostani lekapcsolás célja az volt, hogy energiát spóroljanak a Rosettának. Az üstökös körül keringő szonda is élete alkonyán jár. Ahhoz, hogy utolsó tudományos feladatait még elvégezhesse, illetve felkészülhessen a végső megmérettetésre – az üstökösbe való becsapódásra – energia szükséges, viszont egyre kevesebb elektromosságot képes termelni a napelemei segítségével.

A Philae karrierje rövid, de dicsőséges volt. Az eszközt és az anyahajó szerepét betöltő Rosettát tíz évvel célhoz érésük előtt, 2004-ben indították útjukra Francia Guyanából. A tízéves út során többször elrepült a Föld és a Mars mellett, hogy a bolygók gravitációs erejét kihasználva módosítsa pályáját, és lendületet vegyen. Végül sikeresen pályára állt a tőlünk 800 millió kilométerre lévő, 4 kilométer átmérőjű üstökös körül. Kisvártatva levált róla a Philae, és leszállt az égitestre. Sajnos a landolás nem sikerült tökéletesre: a szonda nem tudott megkapaszkodni a porban, ezért kétszer is visszapattant a felszínről, mielőtt megállapodott egy – sajnos igen árnyékos – mélyedésben. Emiatt nem volt képes akkumulátorait napelemeivel tölteni. Mindössze 62 órát tudott tudományos mérésekkel foglalkozni. Ez a nem egész három földi nap is elég volt azonban arra, hogy olyan részleteket tudjunk meg egy üstökös jellegzetességeiről, amelyekről korábban álmodni sem mertünk. A Philae kiderítette, hogy a 67P jelű kométának nincs mágneses mezeje, felszínét por és jég borítja, alatta pedig meglepően kemény kéreg húzódik, sőt még érdekes makromolekulákat is talált.

Miután a szonda energia híján alvó állapotba került, még egyszer sikerült életre kelteni. Amint az üstökös közelebb került a naphoz, és több fény vetült a Philae celláira, időnként bejelentkezett a Rosettánál 2015-ben, de értékes adatokat már nem tudott küldeni.

„Figyelembe véve, hogy a Philaet mennyi különféle környezeti körülményre kellett felkészíteni a tervezés során, igen jól működött – nyilatkozta az irányítócsapat egy másik tagja, Valentina Lommatsch. – Nem, nem kapunk meg mindent, amiben reménykedtünk, de felsorolni sem tudom azokat az akadályokat, amelyeken a szonda sikerrel átküzdötte magát.”

A Rosetta-küldetésben magyar kutatók is részt vettek. A Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai tervezték azokat az eszközöket, amelynek segítségével a szonda a napszél töltött részecskéit, illetve az üstökös porrétegét vizsgálta. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakemberei fejlesztették a Philae energiaellátását, a fedélzeti számítógépét pedig az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói programozták.

A sikeres landolás körüli ünneplést egy meglehetősen szerencsétlen – és a vádlók részéről szégyellendő – incidens zavarta meg. Matt Taylor, a küldetés egyik irányítója a sajtótájékoztatóra nem öltönyben ment el, hanem egy lenge, színes inget viselt, amelyen számos, kihívó ruházatú – de nem meztelen – rajzolt hölgy volt látható. Taylor egyébként a combjára tetováltatta az űrszonda képmását. Az internet népének több se kellett: ahelyett, hogy ünnepelte volna, amiért sikeresen leszálltak egy apró kőtömbre elképzelhetetlenül nagy távolságból, tömegeket megmozgató lejárató kampány, igazi karaktergyilkosság formálódott mint megátalkodott szexista ellen. Szerencsétlen ember újabb sajtótájékoztatón volt kénytelen sírva bocsánatért esedezni. Így nyilatkozott akkor: „Nagy hibát követtem el, sok embert megbántottam. Rettentően sajnálom.”

Reméljük, a Rosetta-küldetés jelentőségét egyszer majd átlátják azok is, akiknek csak az utóbbi momentum érte el az ingerküszöbét.