Az okos város lét ugyanakkor nem csak a különböző innovációktól függ, nagyon fontos, hogy azok integráltan, egy nagyobb cél érdekében összehangolva, egy alapinfrastruktúrára épülve jelenjenek meg – hívta fel a figyelmet Kulcsár Sándor, és hozzátette, ez az újfajta megközelítés nemzetközi szinten is irányadóvá vált. Fontos aspektus továbbá, hogy az okosvárosodás egy több szereplős folyamat. Részt vesznek benne a városi önkormányzatok, felsőoktatási, állami, sőt uniós intézmények, amelyek célokat és keretet adnak a fejlesztéseknek; a különböző nagy technológiaszállító cégek, amelyek eszközöket és megoldásokat tudnak hozzátenni; és természetesen a település lakói, civil szerveződései, helyi vállalkozásai, akik érdekében az egész történik, és akik részvétele a célok kijelölésében kulcsfontosságú.
Az Uber esetére utalva Vajta László közölte, nem az ilyen újszerű szolgáltatások megjelenésével van a probléma, és nem is azzal, hogy nem illene az okos város koncepcióba, hanem a jogharmonizáció hiányzik. A törvényességi szempont egyébként elmondása szerint sokszor felmerül problémaként a digitalizáció áltat életre hívott új szolgáltatói modellek esetében, melyek ugyanakkor nem ritkán megjelenhetnek a smart city témakörében mint innovatív megoldások.
A lakosságot azért is fontos bevonni a döntések előkészítésébe, mert egy fejlesztés sem fekete vagy fehér – magyarázta a Lechner Tudásközpont Okos Város központjának vezetője. Lehet, hogy egy eszköz néhány ember életét megkönnyíti, de közben olyan politikai vagy gazdasági hatásai vannak, amelyek sokak mindennapjait nehezítik meg (elég csak az Uberre gondolni). Olyan megoldásokra van szükség, melyek a lehető legnagyobb tartós hasznot hozzák a közösség és a város életébe – húzta alá a szakember.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!