Égő, mázsás űrszemétdarabok hullanak a nyakunkba

Azt sem tudni, hol érnek földet a 370 km magasról érkező, lángoló, nyolctonnás kínai monstrum darabjai.

Veczán Zoltán
2016. 09. 21. 16:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szeptember 15-én nagy ujjongások közepette fellőtték az űrbe a Tienkung–2-es űrállomást az északnyugat-kínai Csiucsüen űrközpontból, jövő hónapban pedig már kétfős legénység is érkezik a szerkezetre. Arról is szó esett, hogy az új űrállomás elődje, a Tienkung– (magyarul: Égi vagy Mennyei Palota) 1-es márciusban már befejezte működését, és idén „beteljesíti történelmi küldetését”.

A Tienkung–1-et 2011 szeptemberében lőtték fel, jelenleg pedig 370 kilométer magasan kering a Föld körül. Júliusban azonban amatőr csillagászok arra figyelmeztettek, hogy Kína elveszthette az irányítást a jármű felett, majd a kínai sajtó jelentette, hogy az ország űrutazási hivatala nagy erőkkel próbál kapcsolatba lépni az űrállomással – írta meg a The Independent. Illetékesek most megerősítették: négy és fél év keringés után

a Tienkung–1 várhatóan 2017 vége felé a Földbe csapódik.

Az űrprogram mérnöki irodájának igazgatóhelyettese, Wu Ping közölte: számításaik szerint a szerkezet legtöbb része zuhanás közben elég majd.

A Space.com szakportál szerint azonban az, hogy ennyire nem tudják megállapítani a lezuhanás pontos idejét, arra enged következtetni, hogy a kezelők tényleg elvesztették az irányítást a szerkezet fölött. Ugyanis ha tudnának vele kommunikálni, úgy irányíthatnák, hogy az óceán egy üres része fölött zuhanjon le egy meghatározott időpontban. Ráadásul ilyenkor a szerkezet sok kis darabra és olvadt fémre esik szét, és nagyrészt tényleg elég a földet érés előtt, így minimalizálva a károkat.

A Harvard asztrofizikusa, Jonathan McDowell szerint a kínai bejelentés azt sugallja, hogy a halálra ítélt szerkezet természetes úton lép majd be a légkörbe, és

szinte lehetetlen megmondani, azt, hogy hová esnek majd a darabjai, amelyek akár százkilósak is lehetnek, brutális rombolóerővel.

Ráadásul még napokkal a légkörbe lépés előtt is csak plusz-mínusz hat-hét óra tévedéssel lehet megjósolni azt, hogy mikor tér vissza a szerkezet. Ez az óriási keringési sebesség miatt egyben azt is jelenti, hogy a becsapódás helyéről sem lehet tulajdonképpen a leghalványabb fogalmunk sem. Hiszen elég a legapróbb változás a légköri körülményekben ahhoz, hogy kontinensnyi távolságra térítse el a szerkezetet.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.