Halott űrhajósok szórhatják szét az élet csíráit

Holttestekben utazhatnak a mikrobák bolygóról bolygóra.

Az is fontos körülmény, hogy a holttest megfelelő viszonyokat tud-e biztosítani az apró élőlények számára az akár évezredekig tartó utazás során. King szerint ez sem jelenthet akadályt, mivel az emberi test oszlása az űr hidegében kifejezetten lassú folyamat, így a holttest baktériumnemzedékek ezreinek biztosíthatna elegendő tápanyagot. Ráadásul a mikrobáknak valószínűleg nedvességre és fagypont fölötti hőmérsékletre sem lenne szükségük a túléléshez, mivel azt már földi körülmények között is megfigyelték a kutatók, hogy hidegben, víz hiányában a baktériumok kiszáradnak, és ebben az aszalt állapotban meglepően hosszú ideig életképesek maradnak. Amikor legközelebb víz éri őket, sérülések nélkül ébrednek fel a tetszhalott állapotból.

A mikrobák túlélési esélyeit leginkább az befolyásolja, hogy mennyi időt töltenek a világűrben a holttestbe zárva. King szerint a naprendszeren belüli hányattatások valószínűleg nem lépnék túl a tűréshatárukat, így lényegében bármelyik bolygóra vagy holdra eljuthatnának. Egész más a helyzet akkor, ha csillagközi utazásról beszélünk, mert akkor több millió évet kellene átvészelniük. Ebben az esetben azon áll vagy bukik az életben maradásuk, hogy megfelelő védelmet találnak-e a világűrből érkező sugárzás ellen. Ekkora védelmet jelenleg egy űrhajó sem tudna biztosítani, de ez nem jelenti azt, hogy a jövő járművei nem lesznek felvértezve megfelelő védelemmel.

És mi történik akkor, ha a mikrobáknak mégsem sikerül túlélniük az utazást? Az Astronomy Magazine-nek nyilatkozó tudósok szerint az emberi holttest még ebben az esetben is elindítója lehet az idegen életformák kialakulásának. Jack Szostak, a Harvard Egészségügyi Egyetem Nobel-díjas genetikusa és Lee Cronin, a Glasgow-i Egyetem vegyésze, akik az élet keletkezését tanulmányozzák, egyetértenek abban, hogy a holttestből kiszabaduló molekulák hatalmas lökést adhatnának az élet kialakulásának egy olyan bolygón, ahol eleve kedvezők a körülmények. A mikrobák önmagukban nem állnának össze élő sejtté, de ha sok szerves anyag lenne a környezetükben, az élet kialakulásának folyamata lejátszódhatna.

Persze ilyen esetekben egyetlen holttest nem lenne elegendő. Ha azt feltételezzük, hogy egy hatalmas szerves óceánba zuhannak az űrhajós maradványai, akkor a belőle kiáramló anyagok gyorsan szétoszlanának. Az élet kialakulása szempontjából az lenne ideális, ha egy űrhajó a teljes legénységével zuhanna bele egy kisebb tóba, ahol a szerves anyagok nem folynának szét, és megfelelő sűrűségben lehetnének jelen ahhoz, hogy fellobbantsák az élet szikráját.