Egyre kevesebb európai nő szül

Különösen sok a gyermektelen a kontinens déli részén.

Az 1970-es években született nők több mint egyötöde gyermek nélküli maradhat Dél-Európában, szemben az észak-európai 15 és a nyugat-európai 18 százalékkal.

A francia Demográfiai Kutatások Intézete szakemberei által készített tanulmány szerzői a jelenség okai között a bizonytalan munkaerőpiacot és a családbarát munkahelyek hiányát nevezték meg fő okként.

Európában a gyermektelen nők aránya átlagosan 14 százalék. A legszembetűnőbb a gyermektelenek arányának emelkedése Dél-Európában: az 1970-es évek elején születettek körében Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban ez az arány meghaladja a 20 százalékot.

Az 1968-ban született nők körében Nyugat-Európa országai közül Ausztriában, Németországban és Svájcban a legmagasabb, 20 százalék körüli az arány.

Bulgáriában, Csehországban és Oroszországban magasabb a születések aránya, mint a többi kelet- és közép-európai államban 1989–90, a kommunizmus széthullása óta. Ezekben az országokban csupán a nők 8 százaléka gyermek nélküli – mutatták ki a szerzők.

A tanulmány készítői emlékeztetnek arra, hogy korábban, a 20. század első felében született nők mintegy 17-25 százalékának nem volt gyermeke. Ebben olyan tényezők játszottak közre, mint a házasulandó férfiak nagyarányú halála az első világháborúban, a fiatal férfiak kivándorlása a szegény országokból és a nagy világgazdasági válság hatásai.

Azóta az európai gyermektelenség tendenciája U alakú görbét mutat: a legalacsonyabb az 1930–1940-es években születettek – a baby boom nemzedék szülei – körében volt, akik élvezhették a második világháború utáni fellendülés előnyeit, köztük az alacsony munkanélküliséget és a jóléti rendszer bőkezűségét.

Kelet-Európában ez a tendencia tovább tartott, mint nyugaton, ehhez hozzájárult a fogamzásgátlók hiánya is, amelyek jóval korábban elérhetővé váltak a nyugat-európai országokban.

A gyermektelenség aránya emelkedni kezdett nyugaton az 1940-es években, keleten az 1960-as években születettek körében számos személyes és külső tényező miatt.

„A múlt század második felének számos gazdasági és kulturális folyamata eltántorította a nőket és a férfiakat a gyermekvállalástól. Nagyon kevés nő tervezi azt, hogy soha ne legyen gyermeke, többségük a gyermekszülés lehető legkésőbbi elhalasztására vállalkozna” – olvasható a tanulmányban.

A gyermektelenséget előidéző okok között sorolják fel a szerzők a megbízható fogamzásgátlók meglétét, az egyre későbbi házasságra, tartós párkapcsolatra lépést és gyermekvállalást, a családok törékenységének növekedését, a gondozók hiányát, az általános gazdasági bizonytalanságot és a törékeny munkaerőpiacot. Fontos tényezőnek nevezték továbbá a magas munkanélküliséget, a nem megfelelő családpolitikát, a nemek közötti aránytalan munkamegosztást a házimunkában és a gyermekgondozásban.