Blaskó Gábor akadémikus, a kutatásokat vezető Servier Kutatóintézet Zrt. alapító igazgatója az M1 csatorna keddi műsorában elmondta, hogy a 2008-ban létrehozott intézet munkájának nyolcvan százalékát a rákellenes gyógyszerek kutatása teszi ki, és most sikerült egy olyan molekulát előállítani, amelynek kémiai tulajdonságai teljesen tisztázottak, biológiai szempontból pedig igen előnyös tulajdonságokat mutat abban a tekintetben, hogy alkalmas legyen a humánleukémia gyógyítására.
Mint mondta, a szervezet nagyon bonyolult, de logikusan működő rendszer, amelyben rendkívül sok sejt található, és ha ezek meghibásodnak, elöregednek vagy megsérülnek, a szervezet halálra ítéli őket, kirakja az élő szervezetből, és újat szintetizál a helyébe. „A mi gyógyszerjelölt molekulánk megpróbálja azt, hogy a tumoros sejtek öngyilkosságát vagy gyilkosságát befolyásolja oly módon, hogy a tumoros sejtek elpusztítása minél nagyobb fokú legyen, tehát a tumor vagy visszafejlődjön, vagy optimális esetben el is tűnjön” – fejtette ki.
A mostani kutatás célpontjai azok a fehérjék, amelyek ezeket a folyamatokat felgyorsítják vagy lelassítják. Amennyiben a kutatók be tudnak avatkozni úgy, hogy a rossz sejteket védő fehérjék aktivitását csökkentsék, akkor befolyásolhatják a sejtek halálát, így előidézhetik a tumoros sejtek elpusztítását.
A kutató szerint gyógyszerjelölt molekulájuk várhatóan elsősorban a humánleukémia ellen lesz hatásos, és a klinikai vizsgálatoknak is elsősorban ez az irányuk. Ugyanakkor az előzetes állatkísérletek azt mutatják, hogy kombinációban más rákellenes szerekkel, azok aktivitását megnövelve, talán más típusú tumoros daganatok ellen is felhasználható lesz.
Az idén kezdődő humánklinikai vizsgálatok első fázisában az úgynevezett humántoleranciát nézik, azt, hogy bírja-e az adott molekulát a szervezet. A vizsgálatok második fázisában egy kis populációjú betegcsoporton nézik meg, hat-e a molekula, a harmadik fázisban pedig ugyanennek a megismétlését végzik, csak betegek ezrein, egy több országot átfogó, multicentrumos klinikai vizsgálatban.
Amennyiben ezek sikeresek lesznek, a vegyület klinikai használatba bocsátása nagyjából öt-hat évet vesz igénybe.
