Milyen tudományos áttörések jöhetnek 2017-ben?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Még idén felfedezhetjük a Naprendszer kilencedik bolygóját, és más érdekességek is történhetnek 2017-ben.

Csécsi László
2017. 01. 04. 10:02

A várakozások szerint még idén piacra kerülhet egy a daganatok kezelésére alkalmas komplex immunterápia, a CAR-T. A gyógyszercégek között egyre élesedik a verseny, a cél az, hogy jóváhagyassanak egy olyan eljárást, amely a beteg immunrendszerének T-sejtjeit hívja segítségül a daganatok legyőzéséhez. A T-sejtek a fertőző baktériumok, vírusok felismerésében és elpusztításában játszanak fontos szerepet. Bár az eddigi kísérletek közül több is sikertelenül végződött, sőt egyes betegek bele is haltak a kezelésbe, a Nature-nek nyilatkozó szakértők szerint van rá esély, hogy végül jóváhagyják ezt a módszert, igaz csak utolsó szalmaszálként lehetne alkalmazni leukémia és limfóma esetén.

A hetvenes évek óta nem hoztak vissza a Földre kőzetmintákat az űrhajósok a Holdról, 2017-ben ez a hosszú eseménytelenség is megszakadhat. Kína ugyanis idén indíthatja útjára a Csang-o (Chang’e) 5 nevű misszióját, melynek keretében egy szonda segítségével két kilogramm kőzet- és talajmintát juttatnának a bolygónkra. Ezek a minták rengeteg adalékkal szolgálhatnak a Hold születését és fejlődését vizsgáló tudósok számára.

A fizikusok várakozásai szerint 2017 lesz az az év, amikor a kvantumszámítógépek fejlesztése elérhet arra a szintre, hogy először végezhetnek rajtuk a hagyományos gépeket lehetetlen feladat elé állító számításokat. A Google mellett ma már számos másik cég is dolgozik ilyenek fejlesztésén. A Microsoft például egy a hagyományos kutatási irányvonaltól eltérő megoldásban gondolkodik. A készülő gépe neve topológiai kvantumszámítógép. Ha minden a tervek szerint halad, akkor ez a komputer kiküszöbölné a jelenlegi készülékek egyik legnagyobb hátrányát, azt, hogy a kvantumállapot fenntartásához különösen alacsony hőmérsékletre van szükség.

A tudósok idén áprilisban próbálják meg először lencsevégre kapni egy fekete lyuk eseményhorizontját. Ekkor a világ kilenc rádióteleszkópját kapcsolják össze, hogy egyetlen, bolygóméretű távcsőként működjenek. Az eseményhorizont-teleszkóp a Tejútrendszer középpontjában lévő fekete lyukat vizsgálja majd. Amennyiben a kísérlet sikeres lesz, a tudósok alaposabb képet alakíthatnak ki a fekete lyukak viselkedéséről. Ekkortájt kezdi el közös munkáját az amerikai LIGO és az európai Virgo rendszer is. Ezek az obszervatóriumok a gravitációs hullámok megfigyelését végzik. Az együttműködés során a kutatók pontosabb képet kaphatnak a különböző galaxisokból érkező hullámok eredetéről.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.