Milyen tudományos áttörések jöhetnek 2017-ben?

Még idén felfedezhetjük a Naprendszer kilencedik bolygóját, és más érdekességek is történhetnek 2017-ben.

A tudomány idén sem függetlenítheti magát a politikától. A brexit és Donald Trump elnöklése is jelentős hatást gyakorol majd a kutatásokra. A Nagy-Britannia kiválásáról folyó tárgyalások nagyban átszabhatják az Egyesült Királyság egyetemeinek és kutatóintézeteinek támogatását, de az intézmények az együttműködéseken keresztül az egész világ tudóstársadalmára hatással lehetnek. Donald Trump beiktatását követően pedig olyan kérdések merülnek fel, hogy az elnök valóban kevesebb pénzt szán-e a klímaváltozás tanulmányozására, illetve engedélyezi-e az emberi őssejtekkel kapcsolatos kutatásokat. A Nature folyóirat számba vette, milyen tudományos eredmények születhetnek 2017-ben.

Ha Donald Trump ígéretének megfelelően az Egyesült Államok megtagadja a klímaváltozás korlátozása érdekében vállalt kötelezettségeit, Kína állhat az üvegházhatású gázok kibocsátását korlátozó törekvések élére. Jelenleg az ázsiai állam termeli a legtöbb káros anyagot, de még idén életbe léptethet egy új rendszert, amely ezt visszafoghatja. Az elmúlt három évben a globális kibocsátás mértéke nem változott, és a szakértők abban bíznak, hogy a zöld technológiáknak és a gazdaság stagnálásának köszönhetően 2017-ben akár csökkenhet is a levegőbe jutó, felmelegedést okozó gázok mennyisége. Az óceánokban működő robotszondák arra is választ adhatnak idén, hogy az Antarktisz körüli hatalmas víztömeg mennyi szén-dioxidot képes elnyelni, ezáltal kivonni a légkörből.

2017-ben valószínűleg arra is választ kaphatunk, hogy merre kell keresni a Naprendszer kilencedik bolygóját, amelyik a feltételezések szerint húszezer földi évenként kerüli meg a Napot. A planéta tömege a számítások szerint legfeljebb tízszerese lehet a Földének, a felépítése pedig leginkább az Uránuszéra és a Neptunuszéra hasonlíthat, vagyis egy szilárd mag és egy folyékony köpeny körül terjedelmes gázburok terülhet el. Létezésére egészen 2016-ig nagyon kevés bizonyíték utalt, akkor a Naprendszer szélén lévő, jeges objektumokból álló Kuiper-övet vizsgáló tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy néhány égitest viselkedése csak egy arra keringő nagy tömegű objektum gravitációs hatásával magyarázható meg. A kilencedik planéta utáni vadászat 2017 decemberében kaphat új lendületet, amikor a NASA Föld körüli pályára állítja a más naprendszerekben lévő bolygók kutatására kifejlesztett műholdját, a TESS-t.

A várakozások szerint még idén piacra kerülhet egy a daganatok kezelésére alkalmas komplex immunterápia, a CAR-T. A gyógyszercégek között egyre élesedik a verseny, a cél az, hogy jóváhagyassanak egy olyan eljárást, amely a beteg immunrendszerének T-sejtjeit hívja segítségül a daganatok legyőzéséhez. A T-sejtek a fertőző baktériumok, vírusok felismerésében és elpusztításában játszanak fontos szerepet. Bár az eddigi kísérletek közül több is sikertelenül végződött, sőt egyes betegek bele is haltak a kezelésbe, a Nature-nek nyilatkozó szakértők szerint van rá esély, hogy végül jóváhagyják ezt a módszert, igaz csak utolsó szalmaszálként lehetne alkalmazni leukémia és limfóma esetén.

A hetvenes évek óta nem hoztak vissza a Földre kőzetmintákat az űrhajósok a Holdról, 2017-ben ez a hosszú eseménytelenség is megszakadhat. Kína ugyanis idén indíthatja útjára a Csang-o (Chang’e) 5 nevű misszióját, melynek keretében egy szonda segítségével két kilogramm kőzet- és talajmintát juttatnának a bolygónkra. Ezek a minták rengeteg adalékkal szolgálhatnak a Hold születését és fejlődését vizsgáló tudósok számára.

A fizikusok várakozásai szerint 2017 lesz az az év, amikor a kvantumszámítógépek fejlesztése elérhet arra a szintre, hogy először végezhetnek rajtuk a hagyományos gépeket lehetetlen feladat elé állító számításokat. A Google mellett ma már számos másik cég is dolgozik ilyenek fejlesztésén. A Microsoft például egy a hagyományos kutatási irányvonaltól eltérő megoldásban gondolkodik. A készülő gépe neve topológiai kvantumszámítógép. Ha minden a tervek szerint halad, akkor ez a komputer kiküszöbölné a jelenlegi készülékek egyik legnagyobb hátrányát, azt, hogy a kvantumállapot fenntartásához különösen alacsony hőmérsékletre van szükség.

A tudósok idén áprilisban próbálják meg először lencsevégre kapni egy fekete lyuk eseményhorizontját. Ekkor a világ kilenc rádióteleszkópját kapcsolják össze, hogy egyetlen, bolygóméretű távcsőként működjenek. Az eseményhorizont-teleszkóp a Tejútrendszer középpontjában lévő fekete lyukat vizsgálja majd. Amennyiben a kísérlet sikeres lesz, a tudósok alaposabb képet alakíthatnak ki a fekete lyukak viselkedéséről. Ekkortájt kezdi el közös munkáját az amerikai LIGO és az európai Virgo rendszer is. Ezek az obszervatóriumok a gravitációs hullámok megfigyelését végzik. Az együttműködés során a kutatók pontosabb képet kaphatnak a különböző galaxisokból érkező hullámok eredetéről.