Gombával irtanák a kullancsokat

Magyar tudósoknak köszönhetően megvalósulhat a környezetkímélő kullancsirtás. Főszerepben a penészgomba.

A kullancs a hűvös, magas páratartalmú helyeken érzi jól magát. Magyarországon leginkább az északi és nyugati megyék fertőzöttek, valamint azok a helyek, ahol sok a vad. Az enyhe téli hónapok kifejezetten kedveznek a kullancsok szaporodásának. A Kárpát-medencében mintegy két tucat kullancsfaj él és sokfajta betegséget terjesztenek. Legalább minden tizedik kullancs fertőzött a Lyme borreliosis, azaz a Lyme-kór és minden ezredik az agyvelőgyulladás kórokozójával. Magyarországon körülbelül évi húszezer új Lyme-kór-fertőződés történik, más kérdés, hogy mikor lesz belőle betegség. Ugyanis a kórokozó kezelés nélkül akár évekig, évtizedekig is megbújhat a szervezetben, a betegség hosszú ideig tünetmentes maradhat. Ám, ha az immunrendszer legyengül, a baktérium aktiválódhat. A betegség megtámadhatja az idegrendszert, az ízületeket és a szívet, gyakran okoz bőrgyulladást. A Lyme-kór emberről emberre nem terjed, fertőzött állatokról jut az emberi szervezetbe a kullancsok közvetítésével. Becslések szerint Magyarországon akár egymillió ember is szenvedhet a Lyme-kórtól.

A kullancs okozta másik veszélyes megbetegedés a vírusos agyvelőgyulladás, amely ellen ugyan létezik oltás, de Magyarországon az emberek nagy része nincs beoltva. A kullancs csípését nem érezzük, ugyanis az állat nyálában simaizom-görcsoldó van. A vérszívás hosszú ideig eltarthat, de a fertőződött vér már négy óra után a seben keresztül közvetlenül a kiserekbe juthat.

A főorvos szerint fontos volna minden, a testből eltávolított kullancsot laboratóriumba küldeni. Egyrészt, mert szükség esetén a gyógyszeres kezelést a vizsgálat eredményének megfelelően lehetne elkezdeni, másrészt következtetni lehetne arra is, hogy hol, milyen kórokozóval fertőzöttek a vérszívók. Jó lenne, ha a háziállatokból kiszedett kullancsokat is megvizsgálnák. A Lyme Borreliosis Alapítvány jó ideje szeretné elérni, hogy ingyenesen lehessen vizsgáltatni a kullancsokat, ugyanis ez jelenleg csak magánlaboratóriumokban lehetséges hat-nyolc ezer forintért. Nagy szükség lenne rá, hogy a Lyme-tesztet is támogassa a betegbiztosítás. A főorvos azt is elmondta: érthetetlennek tartja, hogy az Európai Unió által betiltott, más élőlényekre veszélyes szert például raktárakban ugyanúgy lehet alkalmazni, mint korábban. Ugyanakkor a szabadban teljesen ki vagyunk szolgáltatva az akár halálos betegséget is okozó kártevő csípésének.

A dr. Bózsikék által kifejlesztett kullancsirtó szer iránt már sokan érdeklődtek, kaptak rá támogatást, és szerződést is kötöttek egy befektetővel, talán idén végre alkalmazni is tudják. Az unió több országában már évek óta küzdenek azért, hogy irtani lehessen a kullancsot. A küzdelem mindeddig eredménytelen maradt, pedig az EU különösen kullancsveszélyes terület.

A főorvos azt tanácsolja, hogy ha nem sikerült elkerülni a kullancscsípést, akkor a bőrünkbe fúródott kártevőt csipesszel távolítsuk el. A legfontosabb, hogy a kullancs potrohát ne nyomjuk meg, mert akkor a fertőzött vért kipréseljük belőle. Lényeges, hogy amíg a kullancs a bőrben van, ne kenjünk rá fertőtlenítő szereket, mert ez azt válthatja ki, hogy a rovar a fertőzött vért a sebbe üríti. A vérszívó eltávolítása után a csípés helyét érdemes legalább egy-másfél hónapig figyelni, mert még ennyi idő elteltével is megjelenhet a Lyme-kór jellegzetes tünete, a kokárdaszerű bőrpír (de ízületi gyulladás, esetleg valamelyik agyideg károsodása is kialakulhat addigra.) Ám, az is előfordulhat, hogy a Lyme-folt annak ellenére sem jelentkezik, hogy a fertőzés megtörtént. Az eltávolított kullancsot dobozba zárva haladéktalanul küldjük laboratóriumba. A sok helyen kapható, nem elég érzékeny, a kullancsot roncsoló gyorsteszteket pedig, felejtsük el!