Kevés olyan emberi viselkedés van, amelynek élettanáról kevesebbet tudnánk, mint az alváséról. Noha az ember ezzel tölti életének negyedét-harmadát, rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Annyi mindenesetre bizton állítható, hogy az alvás elengedhetetlen szerepet játszik az emléknyomok hosszú távú rögzülésében (noha arról, hogy pontosan hogyan rögzülnek az emlékek, és hogyan működik a memória, legfeljebb sejtéseink vannak).
Az alvás és a memória kapcsolatának jobb megértéséhez kézenfekvő lenne állatokon vizsgálni a jelenséget. Hiszen akár hasonlóságokat, akár különbségeket találunk az állatok és az ember alvása és emlékezőképessége között, a kutatási eredmények sokat elárulhatnak ezek működéséről és evolúciójáról. Csakhogy, meglepő módon, eddig csak néhány állat (egerek, patkányok, és – nem elírás – méhek) esetében vizsgálták az emlékek alvás alatti megerősödését (az úgynevezett memóriakonszolidációt). Furcsa módon ezt főemlősökön még senki sem vizsgálta, pláne nem kutyán.
Eddig. Most publikálták ugyanis magyar kutatók az első vizsgálat eredményeit arról, hogy vajon mi történhet az alvó kutyák agyában új ismeretek elsajátítása után. Nem ez volt az első kísérlet, amelyben alvó kutyák agytevékenységét vizsgálták a Magyar Tudományos Akadémia Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézete (MTA KPI), az ELTE Etológia Tanszék és a Semmelweis Egyetem munkatársai. A korábbi kutatás azonban inkább a teljesen új módszer kidolgozását, semmint új viselkedési információk megszerzését célozta. Abból is látszik, hogy a mostani eredményeket milyen jelentősnek értékeli a tudományos közösség, hogy a kutatás eredményeit bemutató tanulmány a világ legfontosabb szakfolyóirata, a Nature kiadójának egyik lapjában, a Scientific Reportsban jelent meg.
„Az első kísérletünkben, amelyben alvó kutyákat vizsgáltunk elektroenkefalográffal (EEG-vel), csak azt kérdeztük, hogy hogyan változik a kutyák agytevékenysége aktív vagy passzív nap után. Most viszont olyan jelenséget vizsgáltunk, amelynek emberi vonatkozásairól igen kiterjedt irodalom áll rendelkezésre (bár az eredmények nagyon ellentmondásosak), viszont laborállatokon kívül más fajok esetében alig vannak adatok – mondja Kis Anna, az MTA KPI munkatársa, a kutatás vezetője. Azok az állatkísérletek pedig, amelyek a memóriakonszolidációval foglalkoztak, olyannyira eltérő módszert követtek, ami szinte összehasonlíthatatlanná teszi őket a humán vizsgálatok eredményeivel.”