Rossz közlekedés, nagyobb korrupció?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Nemcsak a politikusok hágják át a szabályokat az ilyen országokban, hanem a sofőrök is.

Molnár Csaba
2017. 03. 12. 18:19

Ahogy az efféle korrelációknál mindig, most is el kell mondani, hogy a két érték (a korrupció mértékének és a balesetek számának) együtt mozgása nem feltétlenül jelent oksági kapcsolatot. Tehát csupán ezekből az adatokból nem jelenthetjük ki, hogy az egyik okozza a másikat. Könnyen lehet ugyanis, hogy egy harmadik tényező hat mindkettőre, így azok nem közvetlenül befolyásolják egymást, hanem mindketten tünetei egy mélyebben rejtező oknak. Például az állam működési anomáliáinak. Ettől függetlenül ha a két jelenség között összefüggést fedezünk föl, akkor használhatjuk a könnyebben mérhetőt (jelen esetben a balesetek számát) a nehezebben nyomon követhető jelzésére.

Persze nem a New Statesman szerzőjének jutott eszébe először ez az összefüggés. Amint a Quartz rámutat, szinte könyveket megtöltő szakirodalma van a korrupció és a közlekedési morál összefüggésének. Az ausztrál Deakin Egyetem kutatói például kimutatták, hogy a halálos balesetek száma összefügg az emberek átlagos jövedelmével, bár az összefüggés nem lineáris. A legszegényebb országokban kevés baleset történik, egyszerűen azért, mert nagyon kevés az autó. A jövedelem emelkedésével azonban meredeken emelkedik a halálozások száma egészen nagyjából hárommillió forintnak megfelelő éves keresetig. Onnantól aztán ritkulni kezdenek a halálos közúti balesetek, vélhetően azért, mert javul a járművek átlagos technikai állapota, az utak minősége, és a közlekedési szabályok betartatása is szigorodik.

Ugyanakkor ez utóbbi faktor elégtelen teljesülése könnyen elmoshatja a javuló gazdasági helyzetből következő előnyöket. Amikor a közlekedési rendőrök nem tudják vagy nem akarják rákényszeríteni az embereket a szabályok betartására, közel sem javulnak a baleseti statisztikák olyannyira, mint az a jövedelmi viszonyokból következne. A tanulmány szerzői számos példát hoznak a világból (például Grúziából vagy a Fülöp-szigetekről, ahol korábban a korrupció általános volta miatt már előfordult, hogy az összes közlekedési rendőrt kirúgták) arra, hogy a korrupció milyen mértékben rombolja az emberek morálját. Ha a rendőr kénye-kedve szerint akárkit leállíthat, és csak kenőpénz ellenében enged útjára, akkor miért kellene bárkinek is a közlekedési szabályokra tekintettel lennie?

De a korrupció nem csupán a kevésbé elhivatott közlekedési rendőrök által hat a közlekedési balesetekre. Hatása ennél sokkal univerzálisabb lehet. Mint a maláj közlekedésbiztonsági kutatóintézet kutatói kimutatták, a korrupció közvetett hatásaként szinte minden szabály betartatása csorbát szenved. Elmaradnak az infrastrukturális fejlesztések, a gazdaság rosszabb teljesítménye, valamint a központi költségvetés szegényedése miatt romlik az emberek átlagos jövedelmi helyzete. Utóbbi körülmény eltérő módon hat a gazdagabb és a szegényebb országokban. A szegény országokban a kevesebb autó miatt csökken a balesetek száma. A gazdagabbakban viszont a rendszerszintű korrupció a közszolgáltatások és a hivatalos szervek működését veszélyezteti, így a balesetek (és a halálozás) számának növekedését okozza.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.