Mindössze e két fotó készült az 1517 ember életét kioltó jéghegyről. Bár természetesen mindig a hajó pusztulásáról szólnak a történetek, maga a jéghegy összehasonlíthatatlanul hosszabb történetre tekintett vissza.
A Titanicot csak 1907-ben, elsüllyedése előtt öt évvel kezdték tervezni. A jéghegy viszont nagy valószínűséggel akkor már háromezer éves volt, írja a Wired. Élete valamikor (természetesen a feltételezések szerint) időszámításunk előtt 1000 körül kezdődhetett Grönland nyugati oldalán, amikor a rengeteg leesett hó jégpáncéllá kezdett összetömörülni az újonnan esett hó hatalmas súlya alatt.
A következő évezredekben a gleccsert alkotó jég lassan, de megállíthatatlanul haladt a tengerpart felé, míg talán a XIX. század vége felé elérte az óceánt. Valójában a Titanicot elsüllyesztő jéghegy egyike volt azon kevés szerencsésnek, amelyek túlélték a hosszú utat dél felé. Az évente Grönland partjairól leszakadó 12–15 ezer jéghegy 99 százaléka ugyanis már jóval az előtt elolvad a meleg atlanti-óceáni áramlatok hatására, mielőtt elérné az ütközés helyszínét, az északi hajózó útvonalat. Az ugyanis majdnem nyolcezer kilométerrel volt délre az északi sarkkörtől. A Föld ugyanis gömbölyű, így a transzatlanti utat meg lehet rövidíteni, ha északra kerül a hajós.
A vízhőmérséklet a Titanic pusztulásának éjjelén nagyjából −2 Celsius-fok volt (ez egyébként nagyjából megegyezik a tengervíz olvadáspontjával, amely sótartalma miatt alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg, mint az édesvíz). Ez 15 percen belül halálos a hajótöröttek számára, de ugyanígy halálos a jéghegyek számára is – persze az ellentétes okból. Az északi Atlanti-óceánon a jéghegyek nem élnek tovább két-három évnél a meleg víz miatt. Így több mint valószínű, hogy a Titanicot elpusztító jéghegy valamikor 1910-ben vagy 11-ben szakadt le Grönland partjairól, és az ütközés után egy éven belül teljesen eltűnt az óceánban.
Száz év telt el, és azt gondolhatnánk – mivel az Északi-sark a világ minden más tájánál gyorsabban melegszik a klímaváltozás hatására –, hogy ma már az egész északon haladó hajóknak sem kell félniük a jéghegyektől. Nos ennek pont az ellenkezője igaz. A múlt héten jelentette be az amerikai partiőrség nemzetközi jéghegyfigyelő szolgálata, hogy soha nem látott mértékben emelkedett a Kanada keleti partjai mentén húzódó, hajók ezrei által használt kereskedelmi hajózási útvonalakra sodródott veszélyes jéghegyek száma – jelentette a Popular Science magazin.