Forrong az internet népe a hidzsábos hangulatjel miatt

Az elnyomás szimbóluma vagy a muszlim nők új jelképe – mindkét véleményt sokan hangoztatják a fejkendős emodzsival kapcsolatban.

MN
2017. 07. 29. 17:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Felrobbantotta a netet egy jelenleg Bécsben élő, szaúdi származású kamaszlány ötlete: a 16 éves Radzsúf Alhumedi felvetésének köszönhető, hogy az Apple eszközein sok más új hangulatjel mellett megjelent a hidzsábos (vagyis a csupán a hajat eltakaró fejkendős) emodzsi is.

Radzsúf a CNN-nek mesélte el, honnan jött az ihlet: amikor WhatsAppon csetelt barátaival, nem talált olyan hangulatjelet, ami őt, mint muszlim lányt, nőt ábrázolta volna: „az tény, hogy nincs olyan emodzsi, ami engem és muszlim nők millióit jelképezi, egészen megdöbbentő volt” – mesélte az amerikai csatornának.

A lány ekkor hirtelen felindulásból levelet írt az emodzsikat fejlesztő nonprofit cégnek, a Unicode-nak, és utána nem is igazán foglalkozott az egésszel. „Nem nagyon volt elképzelésem arról sem, hogy az emodzsinak hogy kellene kinéznie, csak azt szerettem volna, hogy többféle bőrárnyalatban is elérhető legyen, hiszen a hidzsábot különböző rasszokhoz tartozó nők milliói viselik” – mondta.

Annál nagyobb meglepetésként érte, amikor megkeresték a cégtől az ötlettel kapcsolatban: a Unicode munkatársai nem csak támogatták hidzsábos emodzsi tervét, de Radzsúf segítségét kérték a dizájn kialakításához – a hangulatjel pedig bekerült az új WhatsApp-fejlesztések közé.

Az újítást ellentmondásosan fogadták a felhasználók: volt, aki a nők elnyomásának, és a patriarchális elvek szentesítésnek szimbólumaként kezelik az új emodzsit, és azzal vádolják az ötletgazdát, hogy támogatja a nemi elnyomást, sőt megjegyzik, hogy a hidzsáb a muszlim terjeszkedés trójai falova, vagy hogy külön hangulatjel kellene az arab országokban kizsákmányolt, rabszolgasorban tartott asszonyoknak is – mások viszont gratuláltak az fejlesztéshez, ami képviseli, megmutatja a muszlim nőket a virtuális térben.

Az ötlet tényleg forradalminak számíthat, ha azt nézzük, hogy Afganisztánban azért is kampányt kell indítani, hogy a nők nyilvánosan használhassák saját nevüket, amit – a tradíciók szerint – még a sírjukon sem tüntetnek fel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.