Tudományos kutatások sora igazolja, hogy jobb házasságban élni, mint egyedül. Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének egykori igazgatója és férje, Skrabski Árpád számos tanulmányukban leírták: a kiegyensúlyozott párkapcsolat azon túl, hogy a boldogság egyik alapfeltétele, egészségvédő tényező is. A magányosok jóval hamarabb halnak meg, mint akik harmóniában élnek a társukkal. Még az alkoholizmus és a dohányzás sincs olyan rossz hatással az egészségre, mint az egyedüllét.
Nagyjából ugyanerre a következtetésre jutott a Harvard Egyetem orvosi kara is. A kutatók 75 éven keresztül 724 ember életét követték nyomon, és több tízezer oldalnyi feljegyzés alapján arra jutottak, hogy nem a gazdagság, de nem is a hírnév tesz minket igazán boldoggá, hanem a szeretetteljes társas kapcsolatok. Kutatásaikból az is kiderült, hogy a házasságok stabilabbak az élettársi kapcsolatoknál, utóbbiak kétszer-háromszor gyakrabban szakadnak meg, mint az anyakönyvvezető előtt köttetett frigyek.
Ennek ellenére nem hallgatunk a tudósokra. Philip N. Cohen amerikai szociológus 2014-ben megjelent A család – sokféleség, egyenlőtlenség, társadalmi változások című kötetében azt írja, az USA egyes államaiban a 25–49 éves nők többsége nem él házasságban. Washingtonban pedig az ebbe a korcsoportba tartozó nők 70 százalékának nincs gyereke. A házasodási kedv lanyhulása tengeren innen és túl egyaránt jellemző. A szociológus szerint ha ez így megy tovább, akkor 2040-re a házasság végleg kimehet a divatból.
Pedig nem mindig volt ez így. Ami hazánkat illeti: a XX. század első felében a magas házasságkötési gyakoriságú országok közé tartoztunk. Akkoriban az esküvők számát leginkább a politikai, gazdasági események befolyásolták. Gazdasági válságok idején vagy azokban az években, amikor különösen rossz volt a termés, a házasságkötési kedv is apadt. A háborúk után viszont gyakrabban fogadtak egymásnak örök hűséget a párok.
Az erőteljes csökkenő tendencia a 1970-es évek második felében kezdődött. Míg az 1970-es években átlagosan majdnem százezer házasságot kötöttünk évente, ez a szám az ezredfordulót követő évtizedben kevesebb mint felére esett vissza. 2010 volt a mélypont, akkor egy év leforgása alatt mindössze 35 520 pár járult az anyakönyvvezetők elé. A házasságkötések számának csökkenésével párhuzamosan emelkedett a házasságon kívül született gyerekek száma: országunkban ma már majdnem minden második gyermek jön világra ilyen kapcsolatban.
Hogy a válságból való kilábalás hatott-e kedvezően a házasodási kedvre vagy valami más, még talány. Mindenesetre a KSH legújabb adatai szerint mégsem kell temetnünk itthon a házasság intézményét, ugyanis 2010 óta évről évre emelkedik azok száma, akik törvényesen is egybekelnek. A tavalyi év kiemelkedő volt e tekintetben, közel 49 ezer frigy köttetett. Az adatok alapján az elmúlt húsz évből 2016-ban házasodtak a legtöbben.
Ami a házasságok tartósságát illeti, nem utolsó szempont, hogy mikor mondjuk ki a boldogító igent. Nem újdonság – számos felmérés bizonyítja –, hogy a válások aránya a nagyon fiatalon, húszéves kor alatt kötött házasságok esetében a legnagyobb. Statisztikák szerint feleakkora a válás esélye azoknál, akik 25 éves korukban házasodtak össze, mint akik 20 évesen léptek az oltár elé. Viszont egy 2015-ben publikált kutatás szerint az sem jó, ha túl sokáig odázzuk a frigy megkötését. Nicholas Wolfinger, a Utahi Egyetem professzora szerint a 32 éves kor fölött kötött házasságok esetén évente 5 százalékkal nő a válások aránya. A kutató ezt azzal indokolja, hogy bizonyos kor fölött az emberek egy része mindenáron házasodni akar, ezért a partnert illetően gyakrabban kötnek kompromisszumokat. A tudós szerint azok a házasságok a legtartósabbak, ahol a menyasszony és vőlegény kora nem kevesebb 25, de nem több 32 évnél.
Brit kutatók azt is megvizsgálták, hogy kontinensük mely országaiban a legalacsonyabb az átlagéletkor az első házasságkötés idején. A 2015-ös felmérések alapján készített – 21 ország adatait tartalmazó – lista szerint a dobogó tetején Fehéroroszország áll 23,65 évvel, ezüstérmes Ukrajna 24,7 évvel, a harmadik az Európa és Ázsia határán elhelyezkedő Azerbajdzsán 26,25 évvel. Aztán jön Örményország, Belgium, Lengyelország és Ciprus. Magyarország ezen a jegyzéken nincs rajta, de ha ott lenne, a sereghajtók között kullogna. 2015-ben a nők 29,6, a férfiak 32,4 éves korukban szánták rá magukat a házasságra nálunk.
A szabályok nem mindenkire érvényesek. A világ egyik leghosszabb házasságában, amely több mint kilencven évig tartott, a feleség tizenhárom évesen mondta ki a boldogító igent. Az 1905-ben, Indiában született Karam Chand és hét évvel fiatalabb felesége, Kartari Chand 1925-ben házasodott össze. 8 gyerekük és 27 unokájuk született, 1965-ben települtek át Angliába. Karam tavaly októberben hunyt el. Halálával – bár hivatalos statisztikák nem készültek – minden valószínűség szerint átvette a vezetést a New York államban élő Duranord Veillardtól és feleségétől, Jeanne-től, akik 1934-ben házasodtak össze. Duranord 1907-ben született Haitin, 1967-ben költöztek az Egyesült Államokba. A férfi nemrég töltötte be a 110. életévét, felesége pedig 107 most. Ők nemsokára a 83. házassági évfordulójukat ünneplik majd.
Az Egyesült Királyságból Richard és Maria Kane kezdeményezésére 1996-ban indult a „házasság hete” rendezvény- és kampánysorozat. Magyarországon 2008 óta minden februárban civil szervezetek és keresztény egyházak együttműködésével rendezik meg a programot. A mozgalom a házasság fontosságára és értékeire hívja fel a figyelmet. Idén a házasság hete arcai Madarász Isti filmrendező és felesége, Kerekes Monika voltak.
