Életének 88. évében, 2017. július 31-én elhunyt Beck Mihály akadémikus, a komplex vegyületek kémiájának nemzetközi hírű szakértője. A tudós több mint 250 tudományos publikáció és számos ismeretterjesztő írás szerzője vagy társszerzője volt, emellett 23 szabadalom fűződött a nevéhez. Életművét az MTA tavaly Akadémiai Aranyéremmel ismerte el – közölte honlapján az Akadémia augusztus elsején.
Beck Mihály 1929. november 14-én született Szőregen. Kutatásait a Szegedi Tudományegyetem szervetlen és analitikai kémiai tanszékén működő MTA reakciókinetikai tanszéki kutatócsoportban kezdte. 1957-ben egyetemi doktori címet szerzett. Ugyanebben az évben megszerezte a kémiai tudományok kandidátusa fokozatot is, 1963-ban pedig a kémiai tudomány doktora lett. 1965-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen címzetes egyetemi tanári kinevezést nyert.
1968-ban kapott meghívást a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre, ahol a fizikai kémiai tanszék tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. A tanszéket 1990-ig vezette.
1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1979-ben pedig rendes tagjává választották. Tudósi pályája során mindvégig az újat, a tudományosan érdekeset, a műszakilag hasznosat kutatta. Így vált a komplexkémiai kutatások nemzetközileg legismertebb hazai képviselőjévé – olvasható a méltatásban.
A tudós néhány évvel ezelőtt a Magyar Nemzetnek is interjút adott, akkoriban jelent meg Humor a tudományban című könyve, melyben tudományos anekdotákat gyűjtött össze. Ezekből az derül ki: egy kutató nagyságát talán az jellemzi legjobban, mennyire tud nevetni saját gyengeségein. Az interjú során elmondta azt is:
nagyon jó szakembernek kell lenni ahhoz, hogy olyat állíthassunk, amely biztosan nem igaz.
Akkori cikkünket ide kattintva olvashatja el.
