Tényleg rákot okoz a babahintőpor?

Óriási kártérítésekkel néz szembe az egyik legnagyobb kozmetikai cég, pedig a tudományos eredmények nem egyértelműek.

Nemrég a Magyar Nemzet is beszámolt arról, hogy 417 millió dollár (több mint 100 milliárd forint) kártérítésre kötelezte a Johnson and Johnson kozmetikai óriáscéget egy Los Angeles-i bíróságon az esküdtszék, amely helyt adott egy petefészekrákban szenvedő nő keresetének. A 63 éves Eva Echeverria azt állítja, a J&J nem hívta fel a figyelmet a talkum-, avagy zsírkőalapú babahintőpor kockázataira, és ezek évtizedes használata okozta nála a végzetes betegséget.

Ez ráadásul nem egyedi eset, a kozmetikai cég ellen 4800 hasonló per van folyamatban, és ha az esküdtszékek mindenhol hasonlóan ítélik meg a helyzetet, akár csődbe is mehet a Johnson & Johnson. A társaság hiába védekezett azzal, hogy a tudományos kutatások és szövetségi hivatalok nem bizonyították a talkum rákkeltő hatását. A bírósági döntést lehet vitatni, meg is lehet fellebbezni, de vajon tényleg veszélyes a talkum? Ebben sajnos valóban nincs egyetértés, de azért felvillantunk néhány szempontot.

A talkum egy ásvány, úgynevezett hidratált magnézium-szilikát, amely viszonylag gyakori a természetben. Tisztított, porított formában számos felhasználása van: festékként, a gumigyártásban adalékként, a növényvédő szereknél vivőanyagként alkalmazzák, az élelmiszeriparban egyebek mellett csomósodást gátló anyagként. Szerepel a gyógyszerkönyvben is, a leggyakrabban babahintőporhoz és más kozmetikumokhoz használják. Ez utóbbi az igazán fontos, ha a J&J elleni perek ügyében szeretnénk tisztán látni.

Valóban vannak olyan kutatások – itt egy ausztrál tanulmány –, amelyek összefüggést vélnek kimutatni a hintőpor genitális, vagyis nemi szerveken való használata és a petefészekrák közt, illetve inkább úgy lenne érdemes megfogalmazni, hogy a hintőpor genitális használata kismértékben, de matematikailag kimutathatóan növeli a petefészekrák kockázatát. Az ilyen kutatásokban a betegségben szenvedő nőket kérdeztek a hintőpor használatáról, és ezt az eredményt vetették össze az egészséges kontrollcsoport adataival, így jött ki az eredmény.

Igazán megbízható eredményhez arra lenne szükség, hogy hosszú időn, éveken keresztül kövessenek egészséges nőket, és megfigyeljék, nagyobb eséllyel alakul-e ki petefészekrák a hintőport használók körében, mint azok közt, akik nem használják. Ilyen kutatás érthetően kevés van, illetve az Egyesült Királyság Rákkutató Intézete szerint összesen egy, amely nem mutatott ki nagyobb kockázatot a hintőport használó nők körében. Ahogy a tudományban lenni szokott, az ellentmondás csak látszólagos.

Ugyanis az 1970-es évek előtt még nem tudták, hogy a talkum egyes lelőhelyeken azbeszttel lehet szennyezett, amely közismerten rákkeltő anyag. Ezért lehetséges, hogy azok a nők, akik tényleg évtizedeken keresztül használták a hintőport – a Los Angeles-i ügyben Eva Echeverria gyermekkora, az 1960-as évek óta –, még azbeszttel szennyezett talkumot kaptak, így megnőtt a rák kockázata. A Magyar Gyógyszerkönyvben is az áll: „gyógyászati célra nem alkalmazható olyan talkum, amely azbesztet is tartalmazó lelőhelyről származik”, és a gyártó felelős azért, hogy vizsgálattal igazolja a termék azbesztmentességét.