Tovább görög a lapos Föld

Már az MTA is úgy érezte: valamit reagálnia kell az ügyben. Viccelni próbáltak, olaj volt a tűzre.

Szabó Emese
2017. 08. 10. 16:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Néhány napja a 24.hu is megkísérelt interjút készíteni a mozgalom magyarországi vezetőivel, a beszélgetés során megpróbálva tudományos tényekkel (tehát még egyszer: tényekkel) is előhozakodni. Érdemi vitát ugyan így sem sikerült lefolytatni, viszont a kérdéskör lényegére az írás enélkül is rámutat. Székely például hivatkozik arra, hogy mozgalmuk a Magyar Földtani és Geofizikai Intézettől is kapott olyan jelzést, mely szerint érdekli őket a téma. Elmondta: informálták őket mérési eredményekről, és az előadásoknak is pozitív volt a visszhangjuk. A bökkenő csak az, hogy a portál ezzel kapcsolatban megkereste a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet is, ahol a hírre úgy reagáltak: annyi történt, hogy Székely Sándor egy ízben megkereste őket, fogadták is, udvariasan meghallgatták, majd elköszöntek. Árulkodó, hogy a tudományos főmunkatárs, aki az állítólagos együttműködésnek utánanézett, a beszélgetés közben többször elnevette magát.

Hasonlóba, mármint abba, hogy szakmai körökben harsányan felnevetnek a különféle eszmefuttatások hallatán, mi is belefutottunk.

„Erre egyszerűen nem lehet reagálni. Nekünk is van a Facebookon földmérő csoportunk, teljesen nyitott. Ott kérdéseket is föl lehet tenni, a kollégák tudnak válaszolni. A szakma nem igazán érti, hogy ezzel a mozgalommal hogyan lehetett komolyabban foglalkozni. Csak remélni tudjuk, hogy a tényleges cél a kifigurázás volt”

– mondja Lennert József földmérő mérnök az elmúlt időszak riportjaira utalva. Az igazságügyi szakértőként is dolgozó geodéta a lapos Föld híveinek talán legfontosabb érvén, a bolygó görbületének vizsgálatán is jót mulat. Ők ugyanis vizsgálattal próbálták igazolni azt, hogy a Földünké bizony sík felület, görbülete pedig nem nő a távolsággal. Konkrétabban: azt próbálták cáfolni, hogy a felszín a Balatonnál, Siófok és Balatonfüred között hajlik. Érvelésük szerint ha görbülne, akkor az egyik partról a másiknak nem kellene látszania, a világítótornyokat sem szabadna látnunk. Még lézerfénnyel is megmérték, hogy a Balaton márpedig lapos – mit sem törődve azzal, hogy a vízfelszín fölötti légkör a felszín görbületével együtt hajlítja a fényt, ez pedig használhatatlanná teszi az egyenest mutató eredményt. (Egyébként pedig: azzal együtt, hogy a Föld összességében nagyjából gömb formájú, a felszíne természetesen egyenetlen, tehát még akár lehetnek is – legalábbis magáról a felszínről szemlélve – „laposnak” ható részei.) A módszer ezer sebből vérzik még ezen kívül is, ezeket itt most nem részletezzük. Mindenesetre a – fals – mérés szerint a Balaton lapos, tehát az óceánok is azok, vagyis a Föld nem lehet gömbölyű, szól az érvelés.

Az, hogy a horizonton megjelenő hajóknak az árbócuk látszik először, a gondolatmenet szerint puszta optikai csalódás. Ez a magyarázat még a természettudományokban, műszaki tudományokban kevésbé jártas embereknek is sántít, még ők is sejtik, hogy a körülbelül gömb alakú Földet borító vízfelület a gravitáció miatt követi a felszín vonalát, nem tart egyenesen a végtelenbe. A földmérő a magas labdát azonnal le is csapja. Mint mondja, ez minden vonatkozó tankönyvben benne van, de a laikusok számára talán nem könnyű megérteni. A lényeg az, hogy a gravitáció nem mindenhonnan ugyanabba az irányba, hanem a Föld bármely tetszőleges pontján a bolygó tömegközéppontja felé hat. Pongyolán megfogalmazva: kívülről befelé, nem pedig „lefelé”. (A lefelé, illetve felfelé eleve csak erős gravitációval rendelkező testek közelében – például bolygók felszínén – értelmezhető fogalmak, és valójában éppen azt írják le, hogy a tömegvonzás irányával megegyezően vagy azzal ellentétesen, azt leküzdve mozog egy tömeggel rendelkező test. „Csak úgy”, az űrben nincs olyan, hogy lent és fent.) Ezt hívják függővonal-elhajlásnak. A Wikipédia szemléletes megfogalmazása szerint a függővonal tulajdonképpen az a pálya, amelyet egy szabadesésben lévő test befut. Emiatt igazából a függőleges nem úgy függőleges, és a vízszintes sem úgy vízszintes, ahogy az iskolázatlanabbak esetleg maguk elé képzelhetik, ezek a kifejezések valójában a felszín minden egyes pontján más irányokat jelölnek. Még ha vízről van szó, akkor is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: ezek számtalanszor bizonyított, tudományos tények, így egyszerűen nem képezhetik vita tárgyát.

Az ugyanakkor kérdés, hogy mindezt mennyire érthetik meg például azok, akik a fórumok párbeszédeiben is ragaszkodnak ahhoz, hogy az elég messzire eltávolodó hajók pusztán a páraréteg miatt tűnnek el. Aki pedig azt firtatja, hogy mégis mi lehet a céljuk a háttérhatalmaknak azzal, hogy a gömb Föld „hamis” elméletét erőltetik ránk, azt kitiltják a vonatkozó csoportokból. A hajók mellett ködbe vész az is, hogy mi lesz azokkal, akik kevéske ismerettel, laikus érdeklődőként néznek körül e fórumokon. Reméljük a legjobbakat.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.