Tovább görög a lapos Föld

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Már az MTA is úgy érezte: valamit reagálnia kell az ügyben. Viccelni próbáltak, olaj volt a tűzre.

Szabó Emese
2017. 08. 10. 16:21

Néhány napja a 24.hu is megkísérelt interjút készíteni a mozgalom magyarországi vezetőivel, a beszélgetés során megpróbálva tudományos tényekkel (tehát még egyszer: tényekkel) is előhozakodni. Érdemi vitát ugyan így sem sikerült lefolytatni, viszont a kérdéskör lényegére az írás enélkül is rámutat. Székely például hivatkozik arra, hogy mozgalmuk a Magyar Földtani és Geofizikai Intézettől is kapott olyan jelzést, mely szerint érdekli őket a téma. Elmondta: informálták őket mérési eredményekről, és az előadásoknak is pozitív volt a visszhangjuk. A bökkenő csak az, hogy a portál ezzel kapcsolatban megkereste a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet is, ahol a hírre úgy reagáltak: annyi történt, hogy Székely Sándor egy ízben megkereste őket, fogadták is, udvariasan meghallgatták, majd elköszöntek. Árulkodó, hogy a tudományos főmunkatárs, aki az állítólagos együttműködésnek utánanézett, a beszélgetés közben többször elnevette magát.

Hasonlóba, mármint abba, hogy szakmai körökben harsányan felnevetnek a különféle eszmefuttatások hallatán, mi is belefutottunk.

„Erre egyszerűen nem lehet reagálni. Nekünk is van a Facebookon földmérő csoportunk, teljesen nyitott. Ott kérdéseket is föl lehet tenni, a kollégák tudnak válaszolni. A szakma nem igazán érti, hogy ezzel a mozgalommal hogyan lehetett komolyabban foglalkozni. Csak remélni tudjuk, hogy a tényleges cél a kifigurázás volt”

– mondja Lennert József földmérő mérnök az elmúlt időszak riportjaira utalva. Az igazságügyi szakértőként is dolgozó geodéta a lapos Föld híveinek talán legfontosabb érvén, a bolygó görbületének vizsgálatán is jót mulat. Ők ugyanis vizsgálattal próbálták igazolni azt, hogy a Földünké bizony sík felület, görbülete pedig nem nő a távolsággal. Konkrétabban: azt próbálták cáfolni, hogy a felszín a Balatonnál, Siófok és Balatonfüred között hajlik. Érvelésük szerint ha görbülne, akkor az egyik partról a másiknak nem kellene látszania, a világítótornyokat sem szabadna látnunk. Még lézerfénnyel is megmérték, hogy a Balaton márpedig lapos – mit sem törődve azzal, hogy a vízfelszín fölötti légkör a felszín görbületével együtt hajlítja a fényt, ez pedig használhatatlanná teszi az egyenest mutató eredményt. (Egyébként pedig: azzal együtt, hogy a Föld összességében nagyjából gömb formájú, a felszíne természetesen egyenetlen, tehát még akár lehetnek is – legalábbis magáról a felszínről szemlélve – „laposnak” ható részei.) A módszer ezer sebből vérzik még ezen kívül is, ezeket itt most nem részletezzük. Mindenesetre a – fals – mérés szerint a Balaton lapos, tehát az óceánok is azok, vagyis a Föld nem lehet gömbölyű, szól az érvelés.

Az, hogy a horizonton megjelenő hajóknak az árbócuk látszik először, a gondolatmenet szerint puszta optikai csalódás. Ez a magyarázat még a természettudományokban, műszaki tudományokban kevésbé jártas embereknek is sántít, még ők is sejtik, hogy a körülbelül gömb alakú Földet borító vízfelület a gravitáció miatt követi a felszín vonalát, nem tart egyenesen a végtelenbe. A földmérő a magas labdát azonnal le is csapja. Mint mondja, ez minden vonatkozó tankönyvben benne van, de a laikusok számára talán nem könnyű megérteni. A lényeg az, hogy a gravitáció nem mindenhonnan ugyanabba az irányba, hanem a Föld bármely tetszőleges pontján a bolygó tömegközéppontja felé hat. Pongyolán megfogalmazva: kívülről befelé, nem pedig „lefelé”. (A lefelé, illetve felfelé eleve csak erős gravitációval rendelkező testek közelében – például bolygók felszínén – értelmezhető fogalmak, és valójában éppen azt írják le, hogy a tömegvonzás irányával megegyezően vagy azzal ellentétesen, azt leküzdve mozog egy tömeggel rendelkező test. „Csak úgy”, az űrben nincs olyan, hogy lent és fent.) Ezt hívják függővonal-elhajlásnak. A Wikipédia szemléletes megfogalmazása szerint a függővonal tulajdonképpen az a pálya, amelyet egy szabadesésben lévő test befut. Emiatt igazából a függőleges nem úgy függőleges, és a vízszintes sem úgy vízszintes, ahogy az iskolázatlanabbak esetleg maguk elé képzelhetik, ezek a kifejezések valójában a felszín minden egyes pontján más irányokat jelölnek. Még ha vízről van szó, akkor is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: ezek számtalanszor bizonyított, tudományos tények, így egyszerűen nem képezhetik vita tárgyát.

Az ugyanakkor kérdés, hogy mindezt mennyire érthetik meg például azok, akik a fórumok párbeszédeiben is ragaszkodnak ahhoz, hogy az elég messzire eltávolodó hajók pusztán a páraréteg miatt tűnnek el. Aki pedig azt firtatja, hogy mégis mi lehet a céljuk a háttérhatalmaknak azzal, hogy a gömb Föld „hamis” elméletét erőltetik ránk, azt kitiltják a vonatkozó csoportokból. A hajók mellett ködbe vész az is, hogy mi lesz azokkal, akik kevéske ismerettel, laikus érdeklődőként néznek körül e fórumokon. Reméljük a legjobbakat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.