Újabb pofon a homeopátiának

Az európai tudományos akadémiák testülete szerint a homeopátia bármiféle gyógyhatása bizonyítatlan, elmélete pedig ellentmond a tudománynak.

Az egy dolog, hogy a homeopaták nem képesek hihető mechanizmust megnevezni a készítményeik gyógyhatását magyarázandó, de még ennél is fontosabb, hogy e gyógyhatásra sincs semmiféle bizonyíték. Persze a homeopaták igyekeznek hangoztatni, hogy teljesen normális, hogy szereik rendre elbuknak a klinikai teszteken, hiszen azok teljesen máshogy hatnak, például „holisztikus síkon”, a „rezgések szintjén” meg hasonlók. E kifejezések azonban inkább illenek egy ezoterikus bolt kirakatába, mint a tudományos diskurzusba. Nem a homeopátia propagálói döntik el (szerencsére), hogy milyen ellenőrző vizsgálatokon kell megfelelnie egy valódi gyógyszerként elfogadható készítménynek. Ennek nagyon szigorúan szabályozott eljárása van, amit sajnos – mint később látni fogjuk –, a homeopátiás szereket gyártó cégek, jelentős lobbierejüknek és a közvélemény megtévesztésének köszönhetően – mindeddig sikeresen kerültek meg.

De mielőtt a törvényi szabályozásra, és az engedélyezés botrányos ellentmondásaira térnénk, lássuk a homeopátia hatásosságának bizonyítékait! Sajnos nem tudunk ilyenekkel szolgálni. Az EASAC-tanulmány ellenben több, a teljes tudományterület eredményeit összefoglaló, úgynevezett review cikket idéz, amelyek egytől egyig elmarasztaló konklúziót vonnak le. Egy 110 kutatást együttesen értékelő cikk a homeopátiás szerek hatását kizárólag a placeboeffektusnak tulajdonítja. Egy másik, még átfogóbb összefoglaló ugyanerre jut, miután kiküszöbölte a kutatók (véletlen vagy szándékos) hibáit és az úgynevezett publikációs részrehajlást. Utóbbi azt jelenti, hogy a homeopátia hatásosságát görcsösen bizonyítani próbáló illetők (vélhetően iparági szponzoraik pénzügyi támogatását meghálálandó) addig próbálkoznak, amíg a véletlen variancia folytán találnak valami nekik tetsző eredményt. Ekkor ezt világgá kürtölik, miközben a töménytelen sikertelen próbálkozás bizonyítékait a föld alá süllyesztik. A homeopátia gyógyhatását cáfoló kutatások mára könyvtárakat töltenek meg.

Mindezek ellenére a homeopátia továbbra is bombaüzlet szerte a nyugati világban. A tanulmány szerint a homeopátiás termékek piaca évi hat százalékkal bővül. 2015-ben az Európai Unióban ennek értéke meghaladta az egymilliárd eurót, és a nem vényköteles gyógytermékek piacának hét százalékát adják. Amerikában még nagyobb vagyonokat lehet vele keresni (a forgalom értéke évente több mint hárommilliárd dollár), és a piaci előrejelzések szerint globálisan legalább 2024-ig növekedni fog a homeopátiapiac.

Természetes módon vetődik fel mindenkiben a kérdés, hogy a nemzeti és uniós hatóságok hogyan hagyhatják, hogy egyes cégek milliárdokat keressenek a legkiszolgáltatottabb fogyasztói csoportot jelentő betegek megtévesztésével. Hogyan lehet, hogy a homeopátiás szerek megkaphatják a gyógyszerminősítést anélkül, hogy átesnének a többi gyógyszer számára kötelezően előírt klinikai teszteken? A nemzeti hatóságok e kérdéseket rendre elhárítják azzal, hogy az uniós jogszabályok értelmében ha egy készítmény már az unió más tagállamában engedélyezett, akkor ők nem tagadhatják meg „pusztán” a hatásosság bizonyítatlan volta miatt az engedélyezését. A közvélemény jelentős, tudományos területen tudatlan része hisz a homeopátiában és azt valamiféle forradalomnak tartja a gonosz gyógyszergyárakkal szemben. Eközben a homeopátiás szerek gyártói csendben úgy keresnek vagyonokat a készítményeikkel, hogy megspórolják az igazi gyógyszerek kifejlesztésének és engedélyezésének milliárd eurós nagyságrendű költségeit. A közvélemény hangadói könnyen elérik, hogy a politikusok ne merjék túlzottan felvenni a harcot az iparággal, hiszen ezzel saját népszerűségüket kockáztatnák. Svájcban a kormány már többször próbálta megszüntetni a homeopátia tb-támogatását, de e döntéseket népszavazáson annullálták a megtévesztett tömegek.

A helyzet tehát korántsem reményteli, az viszont optimizmusra adhat okot, hogy az utóbbi időben sok tudományos testület, így a Magyar Tudományos Akadémia is a hatásosság bizonyításának követelménye mellett foglalt állást. Az EASAC tanulmánya végén a következő megállapításokat, ajánlásokat fogalmazza meg.