Magyarország területén élhetett az óriáspandák őse

Amikor a miomaci élt, Európa melegebb és csapadékosabb volt, mint napjainkban.

A mai Magyarország területén élhetett 10 millió évvel ezelőtt, és modern kori leszármazottjaihoz hasonló életmódot folytathatott az óriáspandák első őse – állítják kutatók. Szerintük eredményeik egyrészt azt sugallják, hogy a bambuszrágcsálás gyakorlata végigkísérte a pandák evolúcióját, másrészt újabb bizonyítékokkal szolgálnak arra, hogy a pandák nem Ázsiából, hanem Európából származnak.

Az MTI beszámolója megemlíti, hogy az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) kizárólag Közép-Kína erdőkkel borított hegyes vidékein honos. A húsevőkre jellemző emésztőrendszere ellenére a fekete-fehér emlős bambusszal táplálkozik, és egyike a világ legsebezhetőbb fajainak. Az óriáspanda az egyetlen még ma is élő tagja a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó Ailuropodinae alcsaládnak.

A tudósok a mai napig nem tudják biztosan, miként fejlődött ki a faj, mivel ősi rokonainak fosszíliáiból rendkívül kevés maradt fenn a jelenkor számára – idézi a magyar hírügynökség a New Scientist tudományos hírportált.

A Torontói Egyetem paleoantropológusaként dolgozó David Begun azonban most különleges fogleletekre bukkant az észak-magyarországi Rudabánya területén, miközben hominidák csontjai után kutatott. A szakember egy orrszarvú lapockacsontja alá beszorulva találta meg a megkövesedett fogakat, amelyekről úgy véli, hogy 10 millió évesek, a miocén földtörténeti kor alkonyáról származnak.

Mivel a fogleletek alakja alapján Begun egy ősi pandára gyanakodott, a további vizsgálatokhoz segítségül hívta egy francia és egy ecuadori kollégáját. A kutatók összevetették a fogleleteket más medvék fogainak alakjával, felépítésével és – az állat étrendjéről árulkodó – kopási mintázatával, amelyek az óriáspandák fogaival mutattak hasonlóságot. „Mindkettőre a masszívabb növények fogyasztása jellemző, amelyeket inkább szétnyirbálni, mintsem szétzúzni kell” – mondta az egyik kutató, hozzátéve: mindez azt mutatja, hogy a pandák őseinek életmódja nagyon hasonlított a modern kori leszármazottaikéhoz.

A kutatók a Miomaci panonnicum nevet adták az eddig ismeretlen pandának. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a miomaci sokkal inkább az unokatestvére, mintsem a közvetlen őse a modern pandának, és családfájuk feltehetőleg a miocén földtörténeti kor derekán ágazhatott el.

A talált fosszília híján van a Kína déli részén mintegy 2 millió éve kifejlődött modern óriáspandák nagyon különleges fogazati anatómiájának, feltételezhetően abból a korból származik, amikor a pandák bambuszfüggők lettek – mondta Russell Ciochon, az Iowai Egyetem kutatója.

Mivel az óriáspandák kizárólag Kínában élnek, a kutatók feltételezik, hogy azóta élnek ott, amikor a többi medvétől elváltak. Néhány fosszília alátámasztja ezt a feltevést. Kínában bukkantak már 8 millió éve élt pandák fosszíliáira.

2012-ben tudósok találtak fogakat, amelyeket az óriáspanda legidősebb ismert közvetlen elődjének, a Kretzoiarctos beatrixnak tulajdonítanak. Ezek 11,6 millió évesek voltak, és Spanyolországban bukkantak rájuk, ami azt sugallja, hogy a panda ősei Európából vándoroltak Ázsiába. A miomaci fogai ezt az elméletet támasztják alá.

Érdekes hasonlóságok vannak az egyes európai és kínai lelőhelyeken talált késő miocén kori állati fosszíliák között, amelyek arra utalnak, hogy a két helyszín között rengetegen vándoroltak – magyarázta Begun.

Az egyenes származási ág valószínűleg ázsiai, de rokonságban áll idősebb európai elődökkel, amelyek már kihalt rokonsági ágak. Mivel majmok vándoroltak Rudabányáról Ázsiába, ez azt igazolja, hogy ez a migrációs útvonal lehetséges volt – tette hozzá Juan Abella, az ecuadori Santa Elena-félszigeti Állami Egyetem kutatója.

Az időjárás szerepet játszhatott ebben. Amikor a miomaci élt, Európa melegebb és csapadékosabb volt, mint napjainkban. A Rudabányán talált más fogak összetétele arról árulkodik, hogy szubtrópusi erdő volt a terület egy tó partján. Az ilyen erdők 5 millió éve eltűntek Európából, és ez okozhatta az európai óriáspanda kimúlását is. A környezet lehűlt, kiszáradt. Változott a fauna, és eltűntek a sűrű erdőkhöz kötődő fajok – mondta Russell Ciochon.