Szilárdak vagy folyékonyak a macskák?

A nevetséges kutatásokat honoráló elismerésnek mindenki örül: aki megkapta, azért, aki nem kapta meg, azért.

Egy másik nagyon hasznos cikk végre lerántotta a leplet a mindenkit érdeklő rejtélyről: miért van az öreg férfiaknak olyan nagy fülük? James Heathcote háziorvos és kollégái felfedezése szerint azért, mert a harmincévesnél idősebb férfiak füle valamiért tízévente két milliméterrel nő. Jár az anatómiai Ig-Nobel! Ehhez csak lazán kapcsolódik a biológiai díj, amelyet a modern tudományt működtető globális összefogás jegyében japán, svájci és brazil kutatók együttesen nyertek el. Brazil barlangokban leltek rá a Neotrogla nevű rovarra, amelynek nemi szervei nem úgy alakultak az evolúció során, mint az az állatok többségénél megszokott. Az ugyancsak tekintélyes Current Biology lapban megjelent tanulmány címe nem árul zsákbamacskát: Női pénisz, hímvagina és ezek összekapcsolódó evolúciója egy barlangi rovarban.

A folyadékdinamikai díjat annak vizsgálata érdemelte ki, hogy miért lötykölődik ki a kávé az egyenes falú bögréből, ha négy hertzcel (másodpercenként négyszer) rázzuk, ellentétben a borral, amelyet nyugodtan rázhatunk ugyanilyen intenzitással a gömbölyű falú borospohárban. A táplálkozási díj a Brazíliában élő denevérek diétájának vizsgálatáért járt. A tudósok Mi legyen vacsorára? – Az első jelentés a farkatlan vérszopó denevérek étrendjében megjelenő emberi vérről című tanulmányukban a denevérek ürülékében megjelenő idegen DNS-t elemezték, és emberi vérre bukkantak. Magyarul e denevérek, némiképp megerősítve a legendákat, időnként valóban szívják a mi vérünket is.

Más nyertesek az agyműködés tényleges idejű nyomon követését lehetővé tévő funkcionális mágnesesrezonancia-képalkotás segítségével derítettek fényt arra, hogy egyesek miért undorodnak a sajttól, vagy azt vizsgálták, hogy az egypetéjű ikrek képesek-e megkülönböztetni saját arcukat ikertestvérükétől (utóbbi valóban nagyon érdekes, és nehezen érthető, hogy a zsűri miért találta „humorosnak” vagy meghökkentőnek). Végül a szülészeti díjat egy újonnan kifejlesztett és szabadalmaztatott eszköz nyerte el (rácáfolva arra, hogy az alapkutatás soha nem eredményez valódi találmányt, gazdaságilag is hasznosuló tudást). Ez egy vaginába helyezhető szerkezet, amely zenével, hangokkal stimulálja a fejlődő magzatot. Az eszközt tesztelve 106 magzat arckifejezését vizsgálták 3D-s és 4D-s ultrahang segítségével, miközben édesanyjuk hasára, illetve máshová hangadókat helyeztek. Az eredmények alapján úgy tűnik, a babák hallását lehetővé tévő idegpályák már a terhesség 16. hetére kialakulnak.