A világon minden hetedik ember rendszeresen küzd migrénnel, amely a nőknél háromszor nagyobb gyakorisággal fordul elő, mint a férfiaknál – írta a BBC News.
A korábbi vizsgálatokból már kiderült, hogy az idegrendszer szabályozásában szerepet játszó egyik fehérje, a CGRP neuropeptid – amely a kalcitonin génhez kapcsolódik –, közrejátszik a migrénes fejfájás súlyosságában, valamint a rohamot kísérő fény- és hangérzékenység jelentkezésében.
Jelenleg négy vállalat is olyan ellenanyag kifejlesztésén dolgozik, amely képes semlegesíteni a CGRP-t. Az antitestek egy része hozzátapad a fehérjéhez, másik részük blokkolja az agysejt azon részét, amellyel a CGRP interakcióba lép.
A New England Journal of Medicine című folyóiratban közölt tanulmányaikban a londoni King\'s College Hospital szakemberei az ellenanyagok közül kettőt teszteltek klinikai körülmények között.
A Novartis által gyártott erenumabot 955 olyan páciens bevonásával tesztelték, akiknél epizodikusan, vagyis havonta 15 napnál kevesebbszer jelentkezett migrén. A klinikai tesztek kezdetén a résztvevők átlagosan havonta nyolc napig szenvedtek migréntől.
Az eredmények szerint az ellenanyaggal kezelt páciensek 50 százalékánál felére csökkent a havi migrénes rohamok száma. Az alanyok nagyjából 27 százalékánál terápia nélkül is nagyjából ugyanilyen csökkenést figyeltek meg a kutatók, ami a neurológiai betegség természetes változékonyságát mutatja.
A Teva Pharmaceuticals által gyártott fremanezumab hatóanyagot 1130 olyan páciens bevonásával tesztelték, akiknél krónikusan, vagyis havonta 15 napnál többször jelentkezett migrén. A kezelésben részesült alanyok nagyjából 41 százalékánál felére csökkent a migrénes napok száma, míg az ellenanyagot nem kapott pácienseknél ugyanez az arány 18 százalék volt.
Az erenumabbal végzett vizsgálatokat vezető Peter Goadsby szerint az eredmények azt mutatják, hogy a kezelés csökkenti a fejfájások gyakoriságát és súlyosságát is. Hozzátette, hogy a tanulmányokba ugyan nem került be, de az adatok egy része azt sugallta, hogy a páciensek egyötödénél egyáltalán nem jelentkezett migrén a kezelést követően.
Nem az ellenanyagok jelentik ugyanakkor az egyetlen megelőző módszert: a korábban epilepszia és szívbetegség kezelésére használt pirulák, valamint a botulinum toxin – közismert nevén botox – injekció is segíthet a megelőzésében.
A Migraine Action nevű jótékonysági szervezet vezetője, Simon Evans szerint azonban ezek sok mellékhatással járnak, és nem is működnek mindenkinél.
A kutatók reményei szerint a CGRP-t célzó ellenanyagok bevetése kevesebb mellékhatással fog járni, ám további tanulmányokra lesz szükség a módszer hosszú távú hatásainak megállapításához.
Az ellenanyagokkal azonban az a probléma, hogy jóval drágábbak, mint más terápiák.
