Már hétévesek, és remekül vannak a világ első klónkutyájának klónjai

Már klóngenerációkat tanulmányozhatnak a tudósok.

MTI
2017. 11. 24. 18:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Immár hétévesek, és remek egészségnek örvendenek a világ első klónkutyájának, a néhai Snuppynak az életben maradt klónjai – derült ki a Szöuli Nemzeti Egyetem, a Michigani Állami Egyetem és az Illinois-i Egyetem kutatóinak közös tanulmányából, amelyben a szakemberek részletesen beszámolnak a kutyák fejlődéséről.

A Szöuli Nemzeti Egyetem kutatói 2005-ben jelentették be, hogy a világon elsőként sikerrel klónoztak egy kutyát, egy afgán agárt. A tudósok azóta több száz ebet klónoztak már, hogy minél többet megtudjanak az eljárás előnyeiről és esetleges hátulütőiről.

A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közölt új tanulmányukban a kutatók elsőként számolnak be egy klónozott kutya klónozásának sikeréről – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A Szöuli Nemzeti Egyetem kutatói annak idején egy Tai nevű, kan afgán agártól származó donorsejteket felhasználva több embriót állítottak elő, majd azokat beültették egy „béranyába”.

A világra jött klón a Snuppy nevet kapta, és az egyetem campusán nevelkedett, majd ötéves korában a szakemberek a tőle származó őssejteket felhasználva gyártottak újabb embriókat, összesen 94-et, amelyekből végül négy kölyök született. Nem sokkal később az egyik kiskutya elpusztult. Az újonnan közölt tanulmányban a kutatók a három életben maradt kutya fejlődését kilenc hónapos korukig mutatják be.

A tanulmányból kiderül, hogy Snuppy és Tai is viszonylag egészségesek voltak, mígnem mindkettőjüknél jelentkezett a rák egy-egy típusa. Snuppy tíz, Tai tizenkét éves korában, vagyis a fajtára jellemző átlagélettartamot – 11,9 év – megközelítve pusztult el.

Snuppy klónjaival kapcsolatban a kutatók megjegyezték, hogy korántsem szokatlan, ha egy alomból elpusztul az egyik kiskutya, habár az némileg aggasztó, hogy ebben az esetben egy megmagyarázhatatlan hasmenésroham végzett a kölyökkel.

Az utóbbi években végzett megannyi kutatás ellenére a tudósok még mindig nem tudják biztosan, hogy a klónozott állatok nem szenvednek-e ismeretlen velük született rendellenességektől, vagy hogy élettartamuk nem rövidebb-e a normális úton született társaikénál, illetve hogy nem öregszenek-e gyorsabban náluk. A tudományos világban azonban egyre nagyobb az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy az eljárás nem jár együtt ezen „mellékhatásokkal”.

Klónozott állatok klónjaival kapcsolatban azonban elenyésző szakirodalom van, ezért a tudományos világ minden bizonnyal hatalmas érdeklődéssel fogadja az új tanulmányt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.