A francia sugárbiztonsági kutatóintézet, az IRSN szakemberei jelentették a múlt hét második felében, hogy az Európa fölött az elmúlt hetekben mérhető nukleáris szennyeződés arra utal, hogy szeptember utolsó hetében radioaktív anyag szivárgásával járó baleset történt Oroszországban vagy Kazahsztánban. A reaktorbaleset eshetőségét kizárták, sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a rendellenesség egy nukleáris fűtőanyagokat kezelő telephelyen vagy az orvosi radiológiai eljárásokban használatos izotópokat gyártó üzemben történt.
Azt pontosan nem tudták megállapítani, hogy melyik város volt a szennyeződés forrása, írja a Guardian, ugyanakkor az uralkodó széljárások figyelembe vételével valószínűsíthető, hogy az Ural hegységtől délre, az Ural és a Volga közötti területről származhat. A szennyezésnek nincsenek egészségügyi kockázatai, tették hozzá az IRSN illetékesei. Az orosz hivatalos szervek – ahogy az előző, néhány hónappal korábbi esetben is – azt állították, nincs tudomásuk semmilyen, az országban történt balesetről, a kazah hatóságokkal viszont nem sikerült felvennie a kapcsolatot az IRSN-nek.
Az teljesen biztos, hogy valahol jelentősebb radioaktív kibocsátás történt, ugyanis nemcsak a francia hatóság, de több más európai szervezet is detektálta a ruténium–106-os izotóp magas koncentrációját Európa légterében, márpedig ez a radioaktív részecske nem keletkezik a természetben, csak emberi nukleáris tevékenység, például reaktorműködtetés következtében jöhet létre. Ez esetben ráadásul nem is kevés ruténium–106-ról (Ru–106) van szó. A feltételezett 100-300 terabecquerelnyi kijutott radioaktivitás jelentőségét érzékeltetendő a francia szakemberek elmondták, hogy ha náluk történt volna ekkora baleset, akkor ki kellett volna telepíteniük az incidens színhelyétől több kilométerre lakó embereket is.
Attól nem kell tartani, hogy reaktor sérült, mivel az más szennyező részecskéket is a légkörbe juttatott volna, ilyesmiről azonban nincs tudomásunk. Inkább az atomerőművekben használt, már kimerült nukleáris fűtőanyagot feldolgozó üzem, esetleg az orvosi radiológiai eljárások céljaira izotópokat gyártó cég lehet a felelős. Utóbbi azért esélyes, mert a ruténiumot viszonylag rövid, nagyjából egyéves felezési ideje miatt gyakran alkalmazzák például a szem daganatainak sugárkezelésére. Magyarázatként még felmerülhet, hogy egy ruténiummeghajtású műhold csapódott a földbe, de a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kizárta ennek eshetőségét.
A legtöbb európai ország légterében érzékelni lehetett a szennyeződést október elején. Franciaország fölött a ruténiumkoncentráció október 6-án érte el a maximumot, majd csökkenni kezdett, és egy héttel később szűnt meg teljesen (pontosabban: vált kimutathatatlanná). Megkérdeztük az Országos Atomenergia Hivatalt (OAH), hogy milyen gyakoriak az efféle incidensek, érzékelték-e a radioaktív szennyeződést Magyarország fölött is, és ha igen, hogyan kell értékelnünk mindezt.
– Európa több országára kiterjedő szennyezések ritkán fordulnak elő. Az egyre fejlettebb méréstechnika már olyan kis mennyiséget is képes kimutatni, amely több nagyságrenddel az egészségre kockázatot jelentő szint alatt van – válaszolta kérdésünkre Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója. – A hazai ellenőrző méréseket végző szervezetek szeptember végén még nem mértek Ru–106-ot a levegőben. Október első hetében azonban már hazánkban is kimutatható volt a Ru–106. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség október 13-án a tagállamok által megküldött mérési adatok és információk alapján összefoglaló jelentésben összegezte a mérési eredményeket. Ezek szerint a levegőben kimutatható Ru–106 izotóp mennyisége csökkenő tendenciát mutat és nem jelent egészségügyi kockázatot. Novemberben már egyáltalán nem tudták kimutatni a hazai mérőállomások a ruténiumot. A hazánkban mért szennyeződés több tízezerszerese okozhatott volna olyan kockázatot, amely az egészségre hatással lehetett volna.
A főigazgató a ruténium forrásáról kifejtette, hogy a meteorológiai számítások alapján valóban ki tudják következtetni a szakemberek, hogy az Urál hegység felől érkezett a szennyeződés.
Az továbbra is nagy valószínűséggel kizárható, hogy atomerőműből származik az izotóp, de ennél pontosabban jelenleg a szennyezés forrását nem lehet meghatározni.
