A koraszülöttség késleltetheti a kisgyermek nyelvi fejlődését

A hallókéreg fejletlensége összefügghet a nyelvi készségek elmaradásával.

MTI
2018. 01. 16. 14:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Késleltető hatással lehet a kisgyermekkori nyelvi fejlődésre, ha a gyermek a terhesség harmadik trimeszterében, koraszülöttként jött világra – állítják amerikai kutatók. Az eNeuro című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői koraszülött gyermekek agyáról készült mágneses rezonanciaképeket (MRI) elemeztek. A vizsgálat a hallókéreg fejlettségét mérte fel, ez az agyterület létfontosságú a hallás és a hangok megértése szempontjából. A cikk szerint a terhesség harmadik trimeszterében koraszülöttként született gyerekek hallókérgének fejletlensége kapcsolatba hozható azzal, hogy kétéves korukban a nyelvi készségeikben elmaradás mutatkozik.

„Nagyon korlátozottan értjük, hogyan fejlődik az agy hallásközpontja a koraszülötteknél” – magyarázta Brian Monson, az Illinois-i Egyetem professzora, a kutatás vezetője. Monson és kollégái a St. Louis Gyermekkórház koraszülött intenzív osztályán 2007 és 2010 között gondozott gyermekek adatait elemezték. A tanulmányban 90 koraszülött MRI-anyagait vizsgálták. A gyerekekről ott-tartózkodásuk alatt egy-négy MRI-felvétel készült. Kontrollcsoportként 15 időre született kisbabát vizsgáltak. Ezekről a gyerekekről életük első négy napjában készült MRI-felvétel.

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a terhesség 26. hetére az elsődleges hallókéreg sokkal fejlettebb stádiumban volt, mint a nem elsődleges hallókéreg. A 26. és 40. hét között a nem elsődleges hallókéreg gyorsan kifejlődött a koraszülötteknél, részben felzárkózott az elsődleges hallókéreg fejlettségéhez. A kutatók szerint a 40. hétre a koraszülötteknél a hallás mindkét agyi régiója kevésbé fejlettnek bizonyult a kihordott terhesség végén született kisbabákénál.

A tanulmány szerzői megállapították, hogy kapcsolatban áll egymással a nem elsődleges hallókéreg megkésett fejlődése és a kétéves korban tapasztalt lemaradás a nyelvi fejlődésben. Tehát a koraszülöttként világra jött gyerekek későbbi nyelvi fejlődésbeli lemaradásában ennek az agyi területnek az éretlensége játszhat szerepet – fejtette ki Monson. A tudós hozzátette: az MRI-s vizsgálati módszerrel előre meg lehetne mondani, hogy a koraszülöttként világra jött gyermekek nyelvi fejlődése rendben alakul-e és esetleg nem kell-e közbeavatkozni. Mint mondta: reméli, hogy egyszer majd azoknál a koraszülötteknél, akiknél a nyelvi deficitnek várhatóan a legnagyobb kockázata lehet, már az előtt közbe lehet lépni, mielőtt beszélni kezdenének.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.