Kifejezetten sötét bőre, sötét hullámos haja és kék szeme volt a tízezer éve a brit szigeten élő, Cheddar Man néven ismert korai embernek – derült ki egy új kutatásból. A brit Channel 4 tévéadón bemutatott – a The Guardian által is idézett vizsgálatokban elkészítették a mintegy száz éve, a nyugat-angliai Gough-barlangban felfedezett teljes csontváz DNS-rekonstrukcióját.
A londoni Természettudományi Múzeum kutatói 2 milliméter átmérőjű csontdarabból vett minta alapján dolgoztak, s a géntérképvizsgálatból derült fény arra, hogy az utolsó jégkorszak végén, még a La Manche-on meglévő jégtakarón át érkezett korai ember bőrének tónusa sokkal sötétebb volt, mint azt gondolták. Korábban úgy vélték, a szigetre érkezőknek már világos bőrük lehetett.
A vizsgálatokból az is kiderült, a bőrszín tónusát sokkal több minden befolyásolja, mint hitték. A kifehéredő bőr a mind több napsütésnek, illetve a szervezet D-vitamin-előállítási módjában bekövetkező változásoknak az eredménye. A jégkorszak végével ugyanis jelentősen nőtt a napfényes órák száma, miközben a megváltozott étrend – a vadászó-gyűjtögető életmódból a növénytermesztés felé forduló populáció kevesebb D-vitamint tudott felvenni természetes élelemforrásokból, például az omega–3 zsírsavakban gazdag halakból. Többek között ez okozta a tónusváltozást a bőrszín tekintetében, ugyanis a szervezet másképp jutott hozzá a működéséhez szükséges D-vitaminhoz.
A „cheddar manek” – illetve a korai britek a Közel-Kelet érintésével érték el a szigetet – egyes csoportjai állítólag ínséges időben a kannibalizmustól sem riadtak vissza, a meglévő leletek tanulsága szerint. A genetikai vizsgálatok alapján e korai populáció azonban mintegy 10 százalékát adja a mai brit lakosság génállományának.
