A második nagy világégés gyakorlatilag majdnem az egész földgolyóra kiterjedt – hetven nemzet vett részt benne –, és nagyjából 73 millió halálos áldozatot szedett. Noha az erről szóló statisztikák eltérnek egymástól, az biztos, hogy ez volt az emberiség legtöbb áldozatot követelő konfliktusa. Részben a bombázógépek elterjedése, illetve a holokauszt borzalmai miatt a harci cselekményeknek az első világháborúhoz képest jóval több civil halálos áldozata volt.
Az európai háborút lezárni hivatott párizsi békekonferencia végül csak 1946 nyarán ült össze, 21 állam részvételével, a békeszerződést pedig 1947. február 10-én írták alá az érintett országok.
A háború végeredménye és az azt követő nagyhatalmi megegyezések megágyaztak a kétpólusú világrendszernek, ezáltal az amerikai–szovjet vetélkedésnek és az évtizedeken át tartó permanens nukleáris fenyegetésnek. Szintén ez alapozta meg a kelet-közép-európai államok alárendeltségét a Szovjetuniónak, az évtizedekig fennálló államszocialista rendszerek kialakulását.
A békekötés után két szuperhatalom alakult ki: a nyugati államokat a Marshall-segéllyel támogató Egyesült Államok és a Szovjetunió, mely a háború után nem sokkal a világ második atomhatalmává vált, megalapozva ezzel is a 90-es évekig tartó – kisebb visszalépésekkel tűzdelt – fegyverkezési versenyt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!