Richard Cook, a NASA bolygókutató részlegének (Jet Propulsion Laboratory, JPL) projektmenedzsere szerint a fúrásra, amelyet a Curiosity „akrobatikus” leszállása óta a marsjáró második legösszetettebb műveletének tartanak, a következő két hét során kerül sor. A fúrás során nyert minták elemzését a rover fedélzetén működő vegyi laboratórium végzi el, az adatok sokat elárulnak a térség ásványi összetételéről.
Az amerikai űrkutatási hivatal két korábbi marsjárója, az Opportunity és a Spirit rendelkezett kőzetcsiszolóval, amellyel eltávolították a sziklák rétegeit. A Curiosity viszont képes néhány centiméter mélységben lefúrni a marsi kőzetekbe mintagyűjtés céljából, ezt első ízben végzik el a vörös bolygón. (Az Opportunity mind a mai napig működik, a Spirit azonban 2010 óta nem ad életjelt magáról). „Rettegünk, és ugyanakkor türelmetlenül várjuk a műveletet” – hangsúlyozta a projektben résztvevő John Grotzinger, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója.
A Curiosity 2011 novemberi indítása előtt nem sokkal vetődött fel, hogy a fúróberendezésről egy kevés teflon kerülhet be a mintákba, az idő rövidsége miatt azonban már nem volt mód korrigálni a hibát. Richard Cook szerint a szennyeződés nem befolyásolja a küldetés sikerét. A marsjáró a tervezettnél több időt töltött jelenlegi tartózkodási helyén, mivel a tudósokat érdekelte az üledékes kőzet, a késlekedés után azonban a Curiosity a John Klein-terület felé veszi az irányt, amelyet a kutatócsoport 2011-ben elhunyt tagja tiszteletére neveztek el. A fúrásra kiszemelt kőszikla a Yellow Knife Bay nevű enyhe mélyedésben helyezkedik el, és a töredezett helyszín az űrfelvételek tanúsága szerint éjjelente sokkal lassabban hűl le, mint a környező területek.
Egy egészen más – vizes – környezetről van szó, mint a folyómeder, ahol a Curiosity leszállt. A radioizotópos termoelektromos generátorral működő Curiosity (hivatalos nevén: Marsi Tudományos Laboratórium) augusztus 6-án landolt a vörös bolygón. A NASA 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két földi évre tervezett programjának célja, hogy kiderítse: létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek.
A Curiosity végső úti célja a Gale-kráterben magasodó 5 kilométer magasságú, rétegzett szerkezetű hegy, a marsjáró a fúrás után azonnal elkezdi féléves vándorlását a hegy felé.
