A parányi berendezéseket egy indiai hordozórakéta fedélzetén indították útnak a szriharikotai űrtelepről. Bár korábban is felbocsátottak már hasonló „nanoműholdakat”, a feladatuk a Föld megfigyelése, illetve új űrtechnológiák kipróbálása volt, nem pedig a világűr vizsgálata.
A húsz centiméter széles és kevesebb mint hét kilogramm súlyú űrszonda – amelyet Fényes Cél Keresőnek (Bright Target Explorer – BRITE) neveztek el – a legfényesebb csillagokat fogja fürkészni, miután Föld körüli pályára állt.
„A BRITE-programtól annak bizonyítását várjuk, hogy ma már a nanoműholdak is képesek olyan teljesítményt nyújtani, mint egykoron a kisebbfajta űrhajók” – idézte a Space.com szakportál Cordell Grantet, a Torontói Egyetem kebelében működő Space Flight Laboratory kutatóintézet (UTIAS) vezetőjét.
A hétfőn felbocsátott két BRITE-műholdat az UTIAS-nál fejlesztették ki, de az egyiket Ausztriában szerelték össze. A nanoszondák képesek észlelni és rögzíteni az általuk nyomon követett csillagok fényerejének változásait, függetlenül attól, hogy milyen pályán keringenek. A program keretében további négy űrteleszkópot terveznek Föld körüli pályára állítani.