Májusban hajt végre újabb fúrást a bolygót kutató űrjármű. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakemberei keddi washingtoni sajtótájékoztatójukon jelentették be, hogy a marsjáró február elején vett kőzetmintájában egyebek között kén, nitrogén, foszfor és szén nyomaira bukkantak, azaz olyan kémiai anyagokéra, amelyek az élet keletkezésénél fontos szerepet játszanak.
A Curiosity a múlt hónapban landolási helyén, a Gale- (Szélvihar-) kráterben vett mintát, olyan erezett és szemcsés üledékes kőzetből, amelynek formáját valaha víz alakíthatta. A víz, amely egykoron a Marsnak ebben a Sárgakés-öböl elnevezésű térségében folyt, valószínűleg iható volt – közölte John Grotzinger, a Curiosity-program vezető kutatója.
Az első minta elemzése egyelőre megállt annál, hogy megerősítse a földihez hasonló élethez szükséges szerves anyagok jelenlétét. A tudományos műveleteket a számítógéphiba miatt felfüggesztették, de ezt várhatóan még a héten elhárítják. A következő hónapban is késlelteti majd a kutatást, hogy a Föld és a Mars együttállásának következtében szinte bizonyosan hetekre megszakad a rádiókapcsolat a marsjáróval.
David Blake, a Curiosity-projekt vegyi és kőzettani vezető kutatója szerint az sem zárja ki, hogy a terület alkalmas az élet kialakulására, ha nem találnak szerves vegyületeket, mert a mikrobiális anyagcserének nem feltétele, hogy a geológiai környezet szenet tartalmazzon.
A NASA 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két évre tervezett Curiosity-programjának célja, hogy kiderítse, létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek. A nukleáris meghajtású marsjáró augusztus 6-án landolt a vörös bolygón. A szakemberek szerint a kőzet belsejébe hatolás egyfajta időkapszulát nyithat meg, amely 3-4 milliárd évre visszamenőleg engedhet bepillantást az égitest történetébe.
