Az orosz űrközpont név nélkül nyilatkozó illetékese utóbb megerősítette, hogy az űrállomáshoz való csatlakozás vezérlésében közreműködő antenna hibásodott meg. Vitalij Lopota, az űrhajókat is gyártó orosz vállalat (Enyergija) elnöke ugyanakkor közölte, hogy ez nem akadályozza meg a dokkolást, mivel azt automatikus üzemmódban is végre tudják hajtani.
A Progressz ezúttal nem gyors megközelítéssel jut el céljához, hanem a hagyományos módon és időtartamban, vagyis két nap alatt teszi meg az utat a Föld körül keringő űrállomáshoz. A dokkolást péntekre, közép-európai idő szerint délután fél három körül tervezik.
A mostani fellövést megelőzően három Progressz teherűrhajó is szupergyors repüléssel jutott el a Nemzetközi Űrállomáshoz. Szintén gyors megközelítéssel, hat óra alatt érte el az űrállomást március 28-án az új legénység, Christopher Cassidy amerikai, valamint Alekszandr Miszurkin és Pavel Vinogradov orosz űrhajós.
A Progressz M-19M több mint 2,5 tonna rakományt visz magával, benne tudományos felszerelést, üzemanyagot, oxigént és vizet, valamint élelmiszert. Alekszandr Agurejev, az orosz orvosbiológiai intézet élelmezési osztályának vezetője elmondta, hogy az űrhajósok almát, narancsot, citromot is kapnak, de külön kérésre fokhagymás-chilis kolbászt is küldtek nekik.
A teherűrhajó indítását azért tették át április 24-re, hogy ne akadályozzák a Bion-M orosz biológiai űrszonda fellövését, amelyet április 19-én indítottak útjára. A szonda fedélzetén 45 egér, 15 gekkó, 8 mongol futóegér és 20 csiga utazik, de magvakat, növényeket és mikroorganizmusokat is elhelyeztek benne.
A Bion-M különleges „legénységét” egy nappal a fellövés előtt részben le kellett cserélni, ugyanis az egyik kísérleti egér a csoporton belül kialakult konfliktus során elpusztult, így azt a csoportot másikkal helyettesítették.
A szondával végzett kísérlet célja „az ember létfontosságú tevékenységének fejlesztése az űrben” – írta a Moszkovszkij Komszmolec című orosz napilap. Az állatokat és növényeket szállító 6,3 tonnás szonda repülését egy hónapra tervezték.
A Bion-M-mel együtt a szamarai állami repülési és űrkutatási egyetem diákjai által készített, 53 kilogrammos Aiszt nevű műholdat is pályára állították a múlt héten. Ez utóbbi a földi mágneses mezőt, valamint a kozmikus por és az űrszemét nagy sebességű mikroelemeit méri.
