Teljesen leállították hétfőn a Herschel űrtávcsövet, amelyet 2009 májusában bocsátottak fel a csillagok keletkezésének megfigyelésére – jelentette be hétfőn az Európai Űrügynökség (ESA). „A Herschelt kikapcsoltuk, de ez nem meglepetés, mert tervezett volt. ( ) A fedélzetén nincs több kriogenikus (hűtő) folyadék, így felhevül, és ettől kezdve használhatatlan. Ezért leállítottuk a transzponderét” – mondta Jean-Jacques Dordain, az ESA vezérigazgatója. (A transzponder egy műhold vevőjének, leadójának és antennájának az együttese).
A terveknek megfelelően az Európai Űrügynökség által üzemeltetett, az infravörös tartományban működő Herschel űrtávcső küldetése véget ért.
A Herschel infravörös űrteleszkóp az egyik legközelebbi csillagkeletkezési területen olyan protocsillagokat detektált, amelyek még nagyon mélyen ágyazódnak a gázfelhőbe, amiből születtek, így nagyon fiataloknak kell lenniük.
A Herschel április 29. óta nem végzett megfigyeléseket, miután teljesen elpárolgott a műszereinek hűtéséhez elengedhetetlen mintegy 2300 liter hélium. Az űreszköz még „vakon” is működött néhány hétig, az ESA mérnökei végeztek rajta különböző technikai, szoftveres és manőverezési kísérleteket, amelyeket aktív műholdakon nem kísérelnek meg, nehogy veszélybe sodorják őket. A kísérletek tapasztalatait a jövőbeli missziók során hasznosíthatják.
Az ESA repülésirányítói röviddel hétfő dél után állították le a műholdat. A Herschel küldetése során több mint 25 ezer órányi anyagot gyűjtöttek össze csillagok születéséről és galaxisok képződéséről. Leállítása előtt a műholdat nap körüli pályára helyezték, hogy ne zavarja a többi műholdat, és ne „szennyezze” a Föld közelében a világűrt.
A teleszkópot William Herschel német–angol fizikusról, az infravörös sugárzás felfedezőjéről (1800) nevezték el, és a tervezett minimális üzemideje három év volt. Legnagyobb, 3,5 méter átmérőjű tükrének köszönhetően a Herschel volt az eddig az űrbe küldött legnagyobb infravörös távcső.
