Eddig tartott a galaxisok étvágya

Az NASA két infravörös csillagászati műholdja adatai viszont arról tanúskodnak, hogy idővel a gigantikus galaxisok elveszítik étvágyukat.

Világegyetemünket megszámlálhatatlan galaxis népesíti be, amelyeket a gravitáció nagy családokba, halmazokba kényszerít. E csoportok több ezer csillagvárost tömörítenek, központjukat pedig egy-egy gigantikus galaxis uralja, amely az adott halmaz legfényesebb tagja (BCG – Brightest Cluster Galaxy).

A BCG-k, amelyek tömegükben többszörösen felülmúlják a Tejútrendszert, csillapíthatatlan étvágyuknak köszönhetően folyamatosan növekednek, bekebelezve a szomszédos csillagvárosokat. A folyamatot az asztrofizikusok kozmikus kannibalizmusnak nevezik.

Az amerikai űrkutatási hivatal két infravörös csillagászati műholdja  – a Spitzer és a WISE – adatai viszont arról tanúskodnak, hogy idővel a gigantikus galaxisok elveszítik étvágyukat: egyre kevesebb és kevesebb csillagvárost falnak fel, ennélfogva pedig lelassul a növekedésük.

Az infravörös tartományban működő két űrteleszkóp remekül kiegészíti egymást: míg a Spitzer erőssége a távoli kozmikus objektumok megfigyelése, a  WISE inkább a közeli galaxisok észlelésében jeleskedik.

A NASA és a tajpeji kínai tudományos akadémia, az Academia Sinica asztrofizikusainak vizsgálata kilencmilliárd éves időtávot fog át: a megfigyelt 300 galaxishalmazból a legkorábbi abból a korszakból származik, amikor a világegyetem „mindössze” 4,3 milliárd éves volt, a legfiatalabb klaszter pedig akkor fejlődött ki, amikor az univerzum 13 milliárd éves volt. (A világegyetem jelenleg 13,8 milliárd éves).

A kutatások fényt derítettek arra, hogy a világegyetem 8 milliárd éves koráig az óriásgalaxisok viselkedése mindenben megfelelt az elméletnek. Ezután az időpont után az univerzum legtöbb helyén az óriásgalaxisok valamiért elveszítették az étvágyukat, s újabban csak nagyritkán kapnak be egy-egy csillagvárost, ennélfogva alig gyarapodott a tömegük.

„A két űrteleszkópnak köszönhetően rádöbbenhettünk, hogy mily keveset tudunk az óriásgalaxisokról, de magáról a világegyetemről is” – hangsúlyozta Peter Eisenhardt, a NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory asztrofizikusa, a WISE-program résztvevője.