A Csang\'o–3 önjáró szonda a kutatást és a gyártást követően a felbocsátás előkészítési szakaszába került – áll a Nemzetvédelmi Tudományos Hivatal közleményében. Ez lesz az első alkalom, hogy kínaiak megkísérlik egy űrszonda landolását az égitesten.
Egy rendkívül nehéz és sok kockázatot rejtő küldetésről van szó, amelynek során ugyanakkor rengeteg innovatív technológiát próbálunk majd ki – hangoztatta Ma Hszin-zsuj, a kínai holdprogram parancsnoka. A Chang\'o–3 a Föld körül kering, majd leszáll a Holdon, és visszatér a Földre. Egyúttal nagy felbontású felvételeket is készít majd a Hold teljes felszínéről. Hordozórakétája már túl van az első teszten, az északnyugat-kínai kilövőállomás, illetve a földi irányítás rendszere készen áll.
Korábbi jelentések szerint a másfél méter magas, kétszáz kilogramm tömegű holdjáró vélhetően több hónapig végez majd kutatásokat, talajelemzéseket. Ez a kelet-ázsiai ország harmadik holdszondája, a Csang\'o–1-et 2007-ben, a Csang\'o–2-t 2010-ben bocsátották fel. Utóbbi a Hold felszíni részleteiről készített nagy felbontású felvételeket, leginkább a Szivárvány-öbölről, amely – úgy tudni – a soron következő kínai holdszonda leszállóhelye lesz.
A feladat tejesítésével Kína a világ harmadik országa lesz, amelynek sikerül épségben űrszondát a Hold felszínére juttatni. Az ázsiai ország – siker esetén – fontos lépéssel jut közelebb hosszabb távú tervéhez, az emberrel megvalósuló holdutazáshoz.
A három szakaszra osztott program szerint még 2017 előtt Holdról származó mintákat gyűjtenek be, majd 2024 körül mindezt követné a kínai űrhajós Holdra szállása.
A kínai Hold-kutatás célja többirányú: a tudományos, nemzetgazdasági és nemzetvédelmi szempontokon túl Kína bizonyítani szeretné, hogy magas technikai és technológiai háttérrel rendelkezik, korszerű rakéták előállítására, piacképes műholdak gyártására és felbocsátására képes. 2008-ban a Sencsou–7 űrhajóval három kínai hajtott végre űrutazást, egyikük űrsétát is tett.
