Gyorsan közeleg a tél, és vele együtt a Gyergyói-medencét hetekre beterítő ködpaplan. A Gyergyói-medence a Keleti-Kárpátok közepén terül el, átlagos tengerszint feletti magassága 760 méter. Zord időjárása anekdotikus: azt szokták mondani a gyergyóiak, hogy itt hat hónapig tél van, utána pedig hat hónapig hideg.
A medencét 1400-1600 méter magas hegycsúcsok veszik körbe, ezért igencsak zárt meteorológiai rendszert alkot. Télen gyakran alakul ki termikus inverzió, ilyenkor a mély medencében stabil ködpaplan képződik, amely képes akár hetekig fennmaradni. Szerencsére a környező magaslatok közel vannak és könnyen megközelíthetők, az amatőr csillagásznak nagyszerű észlelőhelyeket biztosítanak.
Gyergyószárhegyhez a falu névadó hegye, a Szármány van legközelebb, ez kétszáz méterrel emelkedik a medence fölé. Innen a legmakacsabb köd ellenére is megfigyelhető a csillagos égbolt, ugyanakkor gyönyörű kilátás nyílik az egész medencére.
A fotón egy februári ködös éjszakán a Gyergyói-medence falvai megvilágítják a ködpaplant, az égbolton a vékony felhőréteget pedig az ötnapos újhold és a Jupiter világítja át. A panorámát a szerző hat fotóból állította össze, melyeket Canon EOS 500D fényképezőgéppel rögzített, ISO 1600-as érzékenységen, 30 másodperc expozíciós idővel.
