A jelenlegi naptevékenység-ciklus eddigi legnagyobb napfoltja a Jupiter bolygóval megegyező méretű. A csillag felületén látható foltok a mágneses naptevékenység jelei, jól megfigyelhető, körülbelül 11 éves ciklikusságot mutatnak, amelyek maximumát 2013-ra várják.
A periódus csúcspontja közelében megszaporodó napkitörések befolyással lehetnek a Föld mágneses terére, zavarhatják a műholdak és a földi elektromos hálózatok működését.
A napfolt a környezeténél sötétebb terület a Nap fotoszférájában. A jelenséget már az első távcsöves csillagászati megfigyelések évében, 1610-ben is talált a Napon Galileo Galilei olasz természettudós, csillagász.
A napfoltok alakja általában kör alakú, de gyakoriak a szabálytalan alakú és szerkezetű foltok is. Méretük 1,5 megamétertől mintegy 100 Mm-ig terjedhet. Egy nagyobb napfolt átmérője átlagosan a Földével egyezik meg. A napfoltok élettartama 1 naptól több hónapig terjedhet, a nagyobb napfoltok esetében 7-10 nap a jellemző.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!