Ezerszeres hangsebességű lökéshullám fűti a szupernóva-maradványt

A robbanás következtében ledobódott anyag még több ezer évig ragyoghat szupernóva-maradványként.

Kovács József
2013. 12. 07. 20:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics kutatói a Tycho-féle szupernóva-maradvánnyal kapcsolatban azt állapították meg, hogy annak anyagát egy befelé, a gázban érvényes hangsebesség mintegy ezerszeresével mozgó lökéshullám fűti, ezért ragyog az még ma is fényesen a röntgentartományban. A vizsgálat vezetője, Hiroya Yamaguchi szerint az inverz lökéshullám nélkül nem is tanulmányozhatnánk az évszázados, évezredes szupernóva-robbanások maradványait.

A Tycho Brahe által 1572-ben a Cassiopeia csillagképben észlelt „új csillag” fényessége – ékesen cáfolva az égbolt változatlanságába vetett korabeli hitet – a maximumban a Vénuszéval vetekedett, a szabad szemes láthatóság (akkoriban még nem állt távcső a csillagászok rendelkezésére) határa alá pedig körülbelül egy év múlva halványodott. Ma már tudjuk, hogy a robbanás Ia típusú volt, azaz egy kettős rendszer fehér törpe komponensével kapcsolatos.

A kataklizma során ledobódott, szilíciumot és vasat is tartalmazó közeg körülbelül 5 ezer km/s-os sebességgel kezdett el tágulni. Mikor beleütközött a környező csillagközi tér anyagába, a kölcsönhatás következtében két lökéshullám jött létre: egyik a hangsebesség mintegy 300-szorosával mozgott tovább kifelé, a másik pedig több mint háromszor ekkora sebességgel „pattant vissza”, azaz ez a lökés befelé indult. A visszafelé haladó lökéshullám fűti a gázt a szupernóva-maradvány belsejében, fénylésre késztetve azt, csak nem a látható, hanem a röntgentartományban. Így tulajdonképpen a visszapattanó lökés az, ami lehetővé teszi, hogy több száz év elteltével is tanulmányozhassuk a maradványt.


A kutatócsoport a Suzaku műhold műszereivel tanulmányozta a Tycho-féle maradványt a röntgentartományban. Azt találták, hogy a befelé haladó lökéshullámot keresztező elektronokat nagyon gyorsan felfűti egy egyelőre még nem teljesen értett folyamat. A bizonytalanságok ellenére az ő eredményük az első, amely egyértelmű bizonyítékot szolgáltat az elektronok inverz lökéshullám általi hatékony, ütközésmentes felfűtésére. Most még persze csak a Tycho-maradvány esetében, de más fiatal szupernóva-maradványoknál is terveznek hasonló vizsgálatokat.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.