„Az ISON már nem több porfelhőnél” – írta az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA által támogatott SpaceWeather.com portálon Tony Phillips csillagász. Szerinte tapasztalt fotósoknak talán sikerülhet még lencsevégre kapniuk az üstökös halványuló szellemét a pirkadat előtti égbolton december első napjaiban, de puszta szemmel már nem látható az égitest.
Tudósok szerint az ISON csütörtökön, a napkoronán áthaladva töredezett darabokra. Kozmikus vándorútjának legközelebbi pontján 1,2 millió kilométerre járt a Nap felszínétől, vagyis csillagászati mértékkel mérve gyakorlatilag súrolta. A találkozás azonban végzetesnek bizonyult, az üstökös Phillips szerint „korábbi önmaga maradványaként” bukkant elő a csillag mögül. Csillagászok még napokig kapaszkodtak a halvány reménybe, hogy az üstökös magja esetleg túlélte a kalandot, és felragyog, de hétfőre leszámoltak ábrándjakkal.
„Az üstökös egyedülálló örökséget hagy maga után az asztronómusok számára” – vélekedett Karl Battams asztrofizikus, s rámutatott: az ISON sorsa világszerte nagy érdeklődést váltott ki.
Az égitestet két amatőr orosz csillagász fedezte fel tavaly. Az üstökösöknek az a családja, amelyből az ISON is származik, a Nap–Föld távolság sokezerszeresére, a következő csillag irányában félúton fekvő Oort-felhőből való. Számítógépes modellek azt mutatják, hogy az ISON 5,5 millió éve indult kozmikus vándorútjára a Naprendszer pereméről a központja felé.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!