Az iható víz nyomának új bizonyítéka megerősíti a Mars túlsó oldalát kutató, sokkal fiatalabb és nagyobb Curiosity űrszonda felfedezéseit – olvasható a Science tudományos magazinnak az Opportunity tizedik születésnapja alkalmából készített tematikus Mars-számában.
Az Opportunity űrszonda Spirit nevű ikertestvérével együtt tíz éve, 2004. január 25-én szállt le a Mars felszínére, hogy a víz egykori létére utaló bizonyítékokat keressen. A misszió 90 napig tartott volna. Az Opportunity a mai napig gyűjti az adatokat a vörös bolygón, a Spirit azonban 2009-ben működésképtelenné vált.
A szintén vízre és az élet többi feltételére utaló nyomok után kutató, kémiai laboratóriummal felszerelt Curiosity 2012 augusztusában érkezett a Marsra, és meg is találta, amit keresett: a bolygó egykori vizeinek létét bizonyító kőzeteket.
A vörös bolygó ellentétes oldalát vizsgáló Opportunity eközben egy meteorit 3,7 milliárd évvel ezelőtti becsapódásakor keletkezett 22 kilométer átmérőjű kráter, az Endeavour peremének kőzeteiben bukkant víz nyomaira.
Ezekben a kövekben azonban nem annak az erősen sós víznek a nyomait azonosították, mint az előző helyeken. Az Opportunity olyan vas- és alumíniumtartalmú agyagos kőzetet, szmektitet fedezett fel, mely pH-semleges vízben alakul ki.
Ez az érték az ivóvízéhez hasonlít, tehát ez a hely lehetett volna a Marsnak az a szeglete, ahol akkoriban az élet bármilyen formában létezett volna – magyarázta Ray Arvidson, a Washington Egyetem kutatója egy interjúban.
Ezek az eddig feltárt legrégebbi kőzetek, amelyek víz hajdani jelenlétére utalnak. Az új bizonyíték azt az elméletet erősíti, miszerint a bolygó légköre az első néhány milliárd évben melegebb volt, mint most, és felszínén víz is lehetett – mondták a kutatók.
A víz fokozatosan savassá vált, majd mintegy hárommilliárd évvel ezelőtt a bolygó kiszáradásnak indult – hangoztatta Steve Squyres, az Opportunity vezető kutatója, a New York-i Cornell Egyetem tudósa.
