A NASA illetékesei szerint a közép-európai idő szerint 19 óra 32 perckor észlelt napkitörést néhány órával korábban megelőzte egy mérsékeltebb, M7,2 kategóriájú napkitörés. A Göttingeni Egyetem asztrofizikai intézetének első számításai szerint a plazmafelhő egy része másodpercenként 1500 kilométeres sebességgel halad, és várhatóan csütörtökön reggel öt óra körül érkezik meg a Földre. Az idei év első jelentős geomágneses vihara mintegy tizenkét órával később éri el csúcspontját.
Jó idő esetén Európa északi részén akár északi fényt is lehet látni a jelenség hatására csütörtök este és péntek hajnal között. „Ez egy igazán heves esemény, amelyet az energiával erőteljesen feltöltött protonok okoznak. Ezek a pozitív töltetű részecskék a Föld felszínéig is eljuthatnak, de nem jelentenek veszélyt” – magyarázta Curdt.
A napkitörés (fler) néhány perces heves robbanás a Nap fotoszférájában vagy a fölött.
A flerek ellentétes polaritású mágneses terek találkozásakor felszabaduló energiából táplálkozhatnak. A Nap tizenegy éven át tartó ciklusa alatt összesen tízezer napkitörés történik, ezekből mintegy negyven éri el a Földet. A napkitöréseket az energiájuk szerint A, B, C, M és X betűkkel jelzett kategóriákba sorolják. Az X kategóriájúak a leghevesebb kitörések.
A műholdakban és az elektromos hálózatokban keletkező többmilliós károk megelőzésére 2013-ban új európai távoli felderítő-figyelmeztető rendszert fejlesztettek ki a világűr időjárásának megfigyeléséhez. Segítségével a napkitörések után időben megjósolható, vajon eléri-e, és ha igen, milyen intenzitással a Földet a napvihar. A károk megakadályozása érdekében ilyenkor kikapcsolhatják az elektromos hálózatot vagy egyéb intézkedéseket hozhatnak.
Napvihar okozott az elmúlt évben például többórás áramkimaradást Svédországban, leállt az európai légi radar, és számos amerikai repülőjáratot törölni kellett. A 390 millió eurót érő Midori 2 kutatóműholdnak pedig nyoma veszett.
