Az intézetben tartott tudományos ülésen elmondta: 2015-re tervezik a Luna–Glob (Hold–Föld) űrutazást, amelynek céljaira új mérnöki megoldásokat akarnak kifejleszteni. Hartov szerint 2016-ban indítják a Luna–Reszursz–1 (Hold–Erőforrás) elnevezésű űreszközt, melyet majd a Luna–Reszursz–2 követ. Utóbbi a Hold déli sarka közelében fog leszállni, hogy talajmintát vegyen, amelyet elemzésre visszahoz a Földre.
Oroszország 2018-ban egy kéttonnás szondát kíván a Marsra küldeni, mely egy 300 kilogrammos, az Európai Űrügynökség (ESA) által épített marsjárót is szállít majd. Viktor Hartov azt is elárulta, hogy Oroszország 2020-ban kíván leszállni a vörös bolygó holdjára.
A Vénusz felderítésére 2020 után kerülhet sor, a Lavocskin űrkutatási intézet erre a célra egy Venera–D (Vénusz–D) nevű űrszonda megépítését tervezi. Az űreszköznek mintegy 24 órát kell túlélnie a szélsőségesen forró bolygó felszínén – magyarázta Hartov.
Tavaly decemberben Lev Zeljonij, az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének igazgatója azt mondta, Oroszország nagyszabású terveivel 2023-ra újra vezető hatalom kíván lenni az űrhajózásban.
