A kínai nevén Jütu rover meghibásodásáról közvetlenül a most véget ért kéthetes holdi éjszaka kezdete, január 25-e előtt adtak ki közleményt, de részletesen nem közölték, mi a meghibásodás lényege, illetve oka. A holdjárót a fél földi hónapon át tartó sötétségre és rendkívüli hideg időszakra tehát átmenetileg hibás állapotban iktatták ki.
A kínai holdprogram szóvivője most úgy nyilatkozott, hogy a Jütu „visszatért az életbe”, eszerint megnőtt az esélye annak, hogy megjavítsák; a műszaki vezérlésével kapcsolatos problémák elhárításán a szakemberek tovább dolgoznak.
A 140 kilogrammos, hatkerekű kutatóberendezést a Csang’o–3 űrszonda szállította a Holdra tavaly december közepén, s másnap már ki is gördült a Hold felszínére. Eredetileg három hónaposra tervezett küldetése során a felszín alatti geológiai alakzatokat térképezné fel, továbbá a kőzetek és a talaj kémiai összetételének vizsgálata a feladata. Tudományos vizsgálataihoz radarja, panorámakamerája, röntgenkészüléke és infravörös képalkotó berendezése van.
A kínai médiában korábban már arról cikkeztek, hogy a világ eddigi, csaknem 130 holdszondákkal összefüggő kísérletének eredményessége 51 százalékosnak mondható, s több amerikai, japán és indiai próbálkozás is kudarccal végződött. Ez azt sejtette, hogy a közvéleményt igyekeznek felkészíteni a kínai részsiker elfogadására, a közkedvelt Jütu elvesztésére.
A volt Szovjetunió és az Egyesült Államok után Kína a harmadik ország, amely sikeres, sima leszállást hajtott végre a Holdon, csaknem negyven éve nem történt hasonló esemény.
A Csang’o–3 küldetése az egyszerre tudományos, nemzetgazdasági és nemzetvédelmi célokat szolgáló kínai Hold-program második szakaszának része. A jövőben a program szerint még 2017 előtt Holdról származó mintákat gyűjtenek be és hoznak a Földre. Kína 2020-ra saját űrállomás megnyitását tervezi, majd 2024 körül mindezt követné kínai űrhajós Holdra szállása.
