Először sikerült csillagászoknak pontos képet kapniuk egy aszteroida belsejéről. Az alig 600 méter hosszú Itokava rendszeresen, 556 naponként kerül a Föld közelébe. A mogyoróra emlékeztető alakú kisbolygó két égitest ütközésekor jöhetett létre, az egyik kemény volt, mint a gránit, a másik azonban laza szerkezetű, mint egy homokbucka.
Az eredményt úgy kapták, hogy megmérték, egy év alatt 45 ezredmásodperccel rövidül az Itokava teljes körbefordulási ideje. Az eredményhez tíz adatsorra volt szükség, amelyeket 2001 és 2013 között rögzítettek – tette közzé a kutatásban részt vevő göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet.
Összesen nyolc, az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Chilében elhelyezkedő űrtávcső rögzítette ez idő alatt az aszteroida fényességének változásait, majd az adatokat kombinálták a kisbolygó hőkisugárzásáról szóló elméleti munkákkal – olvasható az Astronomy & Astrophysics című szaklapban megjelent tanulmányban, amelynek elkészítésében többek közt a Kenti Egyetem tudósai is részt vettek.
Kiszámolták, hogy a földimogyoró alakú Itokava kisebbik dudorának sűrűsége köbméterenként mintegy 2850 kilogramm, amely nagyjából a gránit szilárdságának felel meg. Az égitest nagyobbik részének sűrűsége azonban csak 1750 kilogramm köbméterenként, amely a homokéhoz hasonlít – olvasható a csillagászok közleményében.
Stephen Lowry, a Kenti Egyetem kutatója elmondta: első alkalommal sikerült megállapítani, mi lehet egy aszteroida belsejében. A kutatás nagy előrelépést jelent a Naprendszer égitestjeinek tanulmányozásában, és abban is segíthet, hogy a földi aszteroida-becsapódások veszélyét mérsékeljék – közölte még a csillagász.
