Korábbi cikkünkben arról írtunk, az emberiség milyen régóta kutatja a Mars titkát, azét a bolygóét, amely naprendszerünkben – a Föld után – a leginkább alkalmas lehet az életre. Eleinte sokan kétkedve fogadták a Mars One kolonizációs projektet, amelyet egy holland nonprofit cég hozott létre, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a grandiózus terv meg is fog valósulni. Az ötlet egyik kidolgozója Bas Lansdorp, aki a valóságshow-k hihetetlen népszerűségét is ki akarta használni annak érdekében, hogy egy értelmes, adott esetben az emberiség fennmaradását biztosító vállalkozásba kezdjen.
A szervezet 2024-ben szeretné elindítani négyfős csoportját a Marsra, ők lennének az első állandó telepesek a bolygón. Több mint 200 ezer ember jelentkezett a Mars One felhívására tavaly augusztus 31-éig. Decemberben egy nagyon komoly rostálást követően 1058-an maradtak a listán. Az első körön túljutottak között 297 amerikai állampolgár van. A második legtöbb jelöltet, 75-öt Kanada szolgáltatta, majd India következik 62 és Oroszország 52 jelölttel. Összesen 107 országból jelentkeztek önkéntesek.
2014-ben és 2015-ben újabb szigorú teszteken kell teljesíteniük a leendő asztronautáknak. Szimulálják a Marson való létet, szakemberek tesztelik, ki hogyan viseli az izolációt, a felmerülő problémákat. Nagyon körültekintően kell eljárni, ugyanis akit kiválasztanak az utazásra, annak túl kell élnie a hét hónapos utazás során fellépő erős sugárzást, a veszélyes landolást, emellett pszichésen és mentálisan olyan erősnek kell lennie, mint egy tengerészgyalogosnak. Hiszen ezeknek az embereknek az életük végéig egy száraz bolygón kell élniük, amelynek átlaghőmérséklete mínusz 63 Celsius-fok, az életterük pedig néhány kisebb kabinra fog korlátozódni, a szkafanderes sétákat leszámítva.
A tervek szerint egy valóságshow keretében lehet majd követni az asztronauták kiválasztását és a felkészítés menetét, a közvetítési jogokból befolyó összeget pedig a misszióra fordítják. A kamerák természetesen a Marson is jelen lesznek, ezzel kapcsolatban Bas Lansdorp ötletgazda a következő választ adta egy szkeptikus újságírói kérdésre: „Te nem néznéd, ahogy emberek járnak a Marson?”
Az emberek kiválasztását egy nagyon alapos felkészítés követi. Mindenki kap orvosi alapképzést, emellett meg kell tanulniuk szerelni, javítani, növényeket termeszteni a speciális környezetben. A tréning négyfős csapatokban történik, hogy a jelentkezők összeszokjanak, és olyan területeket választanak ki kiképzési helyszínnek, amelyek hasonlítanak a marsi körülményekhez, például hideg égövi, sziklás sivatagokat.
2018-ban szétnyitható napelemeket és egy csúcstechnikát képviselő szatellit egységet küldenek a vörös bolygó felé, majd orbitális pályára állítják. A szatellit folyamatos adatátvitelre lesz képes, így hangot, adatokat és élő videóképet tud küldeni a földre. 2020-ban egy speciális, felszíni felderítésre és szállításra alkalmas járművet (Rover) küldenek a bolygóra, amely előbb feltérképezi a legmegfelelőbb kolonizációs helyszínt a bolygón, majd megtisztítja a terepet a napelemeknek, valamint a később érkező leszálló egységeknek. Ezeket a NASA-projektekben részt vevő Lockheed Martin cég gyártja, a sikeres Phoenix projekt tervei alapján.
A leszállóhely pontos helyét még nem határozták meg, fontos szempont a talaj minél magasabb víztartalma és a napsugárzás beesési szögének maximalizálása. Ezzel egy időben egy másik szatellitet is az űrbe küldenek, és orbitális pályára állítják a Nap körül (hasonló távolságban lesz, mint a Föld a Naptól, csak más szögben), és az lesz a feladata, hogy akkor is biztosítsa a Marsról való jelközvetítést, ha a Nap a Mars és a Föld közé kerül.
2022-ben két „lakás”, két létfenntartó rendszer, és két ellátó egység érkezik a Marsra, melyek a Rover jelzései alapján maximum 10 kilométeres távolságra fognak landolni a leendő bázistól. Ezután a marsjármű szépen elgurul az összes egységért, odaszállítja őket a helyszínre, összekapcsolja őket és rendszerbe köti a korábban szétterített napelemekkel. A létfenntartó rendszer meg is kezdi működését, a környéken lévő talajból kinyeri a vizet, amiből aztán oxigént és ivóvizet állít elő. A gyér légkörből speciális szűrők segítségével Nitrogént és Argont adagol az oxigénhez, hogy az ember számára belélegezhető legyen. Mire megérkeznek az első telepesek, a rendszer 0,7 bar nyomású levegővel, 3000 liter vízzel, és 150 kilogramm oxigénnel várja őket. A Rover sem tétlenkedik közben, marsi talajt pakol a kabinok tetejére, hogy ezzel is növelje a bázis sugárzás elleni védelmét.
Ha minden jól halad a vörös bolygón, akkor 2024 áprilisában elindítják az űrhajót négy teljesen kiképzett asztronautával, mely hatalmas lépés lesz az emberiség számára. Az utazás 210 napig fog tartani, majd miután 2025-ben landoltak a Marson, a Rover értük megy, és odaszállítja őket a bázisra. Itt először akklimatizálódniuk kell, majd folytatják a napelemek telepítését, valamint elkezdik a növénytermesztést, az ételek előállítását. Természetesen a bázis túlbiztosított, egyetlen „lakás”, és a hozzá tartozó rendszerek képesek életben tartani a négy főt, de ne felejtsük, mindenből kettő van. Az első csapat landolása után egy hónappal érkezik a következő „panelprogram”, ugyanazokkal az épületekkel, mint 2022-ben. Ezeket aztán hozzáépítik az alapbázishoz, és 2026-ban útra indul a második turnus, szintén négy emberrel. Sikeres program esetén a folyamat kétévente ismétlődik, tehát néhány évtized alatt egy egész falu felépülhet a Marson.
Izgalmas lesz a következő évtized, mert akkor már nem VV Évák, meg VV Zsoltok káromkodását, és a villában való elhízását fogja arcunkba tolni a média, hanem azt, ahogy John Smith szkafanderben szereli a napelemeket, vagy permetezi a virágokat a marsi ültetvényen.
