A vörös bolygó meghódítása lassan akkora őrületet vált ki az űrkutatással foglalkozó szakértők és rajongók körében, mint amit anno a 60-as években az űrutazás vagy a holdra szállás. Az űrhajózás világnapja alkalmából ezt a hihetetlen anyagi ráfordítást igénylő és az emberiség számára talán a túlélést jelentő kolonizáció előtörténetét mutatjuk be.
A Mars iránti érdeklődés nem a napokban kezdődött, az oroszok már a 60-as években szondák egész garmadáját küldték a bolygó felé, de sikeresen landolnia egyiknek sem sikerült, aztán 1975-ben a Viking–1 nevű amerikai űrszonda leszállt a sziklás talajra, majd megkezdte 2307 napig (!!!) tartó küldetését, amely során képeket, adatokat, az élet jeleit kutatta a felszínen. A landolása első napján már fényképet küldött a föld felé, amit most megosztunk kedves olvasóinkkal.
Szépen lassan, szisztematikusan térképezi fel az emberiség a Marsot, mely tulajdonságai alapján naprendszerünkben a leginkább alkalmas lehet az életre, ugyanis forgási ideje 24,6 óra, a felszíni átlaghőmérséklet –63 Celsius-fok, a gravitációja pedig 0,376 g, ami azt jelenti, hogy egy 100 kilogrammot nyomó ember a Marson úgy érzi magát, mintha csak 37,6 kilós lenne. Tulajdonképpen remek ötlet, hogy „apróbb átalakításokkal” ugyan, de lakható égitestet keresünk, ugyanis ha a jól megszokott ütemben folytatjuk parazita életmódunkat (túlnépesedés, természeti kincsek elpazarlása, környezetszennyezés stb.), akkor – egyes víziók szerint – 2100 környékén már csak azok lesznek életben anyaföldünkön, akik elég pénzzel és hatalommal rendelkeznek ahhoz, hogy védőburkok által védett hipermodern városokba költözzenek.
A Viking–1 sikere utáni évtizedekben több kudarcot is el kellett könyvelniük a Mars-kutatóknak, számtalan szonda megsemmisült, aztán 1997. július 4-én a Mars Pathfinder leszállt az Ares Vallis északi végénél, majd következik a Mars Odyssey, és a Mars Exploration Rover. 2004-ben érkezett meg a Marshoz az első európai és az első japán Mars-szonda, a Mars Express illetve a Nozomi (Planet-B).
A buliba most már mindenki be akar szállni, Kínának, Indiának is több projektje van a Marssal kapcsolatban, utóbbi ország például tavaly januárban küldött egy igen komoly tudású szondát az égitest közelébe, idén szeptemberben fog odaérni. A Mangaljan űrszonda az éghajlat működéséről gyűjt adatokat, emellett a kutatók szeretnék megtudni, mi történt a vízzel, amely egykor nagy mennyiségben fordulhatott elő a vörös bolygón.
A Mars technikai csúcsragadozója jelenleg a Curiosity, 2012 augusztusa 6-a óta járja a felszínt masszív kerekein, és fedélzetén önálló mintázó berendezést és tudományos műszereket találunk, segítségükkel az ultramodern szerkezet komplett laborelemzésekre képes. Munkájának köszönhetően konkrét eredményeket kaptak a kutatók a marsi légkör összetevőiről amelyek megerősítették azt a tudományos következtetést, hogy a Mars atmoszférájának összetétele az idők folyamán lényegesen megváltozott. Az alábbi összehasonlítás ugyanakkor arra is rámutat, hogy rengeteg munka áll az odautazó szakemberek előtt, hogy belélegezhető légkört teremtsenek a bolygón.
1961. április 12-én a Szovjetunióban bocsátották Föld körüli pályára a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin őrnaggyal. A Vosztok–1 elnevezésű jármű 108 perces útja akkoriban világszenzációnak számított.
Idén Galilei születésének 450. évfordulóját ünnepeljük. Galileo Galilei csillagászati megfigyeléseivel és azok interpretálásával forradalmasította csillagászati világképünket.
