A Naprendszer jóval kiterjedtebb, mint a kőzet- és óriásbolygók által uralt terület. A Neptunuszon túl terül el a Kuiper-öv, ahol rengeteg kisebb-nagyobb jeges égitest, mint például a Pluto vagy az Eris törpebolygók keringenek. A hosszú periódusú üstökösöknek is jönniük kell valahonnan: ez lenne a még távolabbi, majd egy fényévig terjedő Oort-felhő, amelynek létét eddig csak közvetett bizonyítékok igazolják.
Úgy tűnik azonban, hogy a Naprendszer a kettő között sem teljesen üres. Eddig a legtávolabbi ismert égitestünk a magányos Sedna volt, amely most társaságot kapott. A nemrég felfedezett, egyelőre 2012 VP113 jelölést viselő égitest a második képviselője a belső Oort-felhőnek, a Kuiper-öv és az „igazi” Oort-felhő közti tartománynak.
A 2012 VP113-at – amelyet a felfedezői Joe Biden után Bidennek hívnak, a VP ugyanis az angolban a Vice President, vagyis alelnök rövidítése – a chilei Cerro Tololó-i Obszervatórium 4 méteres távcsövével fedezte fel Chad Trujillo, a hawaii Gemini Obszervatórium és Scott Sheppard, a washingtoni Carnegie Tudományintézet kutatója. Az égitest átmérője körülbelül 450 kilométer, vagyis ha tényleg jégből van, akkor éppen azon a határon lehet, hogy már gömb alakúvá váljon, és így törpebolygónak lehessen minősíteni.
Az apró távoli égitesteket, mint a Sedna és a VP113, nagyon nehéz megfigyelni, egyelőre csak akkor van rá lehetőségünk, amikor legközelebb kerülnek a Naphoz. A felfedezők becslései szerint az átfésült égterület és a két égitest fényessége alapján körülbelül 900 hasonló égitest lehet a belső Oort-felhőben. Akadhatnak köztük akár Mars-méretűek is, csak éppen nagyon messze járnak a Naptól, ezért nem tudjuk őket észrevenni. Ilyen messze ráadásul a keringési periódus is igen hosszú. Az elnyúltabb pályán keringő Sedna például 76 és 937 csillagászati egység között vándorol, 11 400 éves keringési idővel (1 CSE az átlagos Nap–Föld távolság, kerekítve 150 millió kilométer). A VP113 ugyan nem távolodik el ilyen messze, csak 452 CSE-ig jut, de 4000 évig tartó pályáján sosem kerül 80 CSE-nél közelebb a Naphoz. Emiatt jelenleg osztoznak a legtávolabbi ismert égitest címén: a VP113 kevésbé kerül közel a Naphoz, a Sedna pedig messzebbre távolodik tőle.
