Ezeket a különösnek látszó szavakat olvashatjuk: bica, búza few, bwlen, chet hal, cos, del, dizo hal, eb, eg, est hug, estwel, ew, ezek zel, farcas, fel hod, feld, fenes hug, fenesseg, fias tik, hadi vth, hal, hate, haynal, heth, heya, ho, hod zeges, hold, hollo, holual, holvalbani világ, hug, hugbaneze, iazol, ikeres germek, istek, istekes, kaza hug, kechke, kigo, lanth, lo, magas men, magas, medue, men, meney, nap haza, nap kelth, nap nugath, nap, nyal, orozlan, pohar, rak, sarcan, telyes hod, tizes eg, verefen, vilag, vilagy, vizi kigo, vyhod, zeker hug, zeker vezetw, zem fen, ziz. Milyen szavak ezek? Még magyarnak sem tűnnek, nemhogy csillagászatiaknak. Pedig e szavak magyar kifejezéseket rejtenek, némelyiket még talán értjük, sokukat már nem, hiszen nagyjából 600 évvel ezelőtt írták le őket.
Ebben a vékony könyvben találhatjuk: „Szamota István: A schlägli magyar szójegyzék a XV. század első negyedéből. Az eredeti kéziratból közzétette, bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta Szamota István. Budapest, 1894. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. 111 p., 8 t.” Szamota István előszava 1893. november 8-án kelt Budapesten. A csillagászati jellegű magyar szavaink eredetéhez fontos forrás. Ilyeneket főleg a szójegyzék első és második – Deus (Isten), illetve Mondus (világ) – fogalmi csoportjaiban találunk, a 12–15. oldalon.
Magyar szavakat korábbi nyelvemlékeinkben is beleszőttek a latin szövegekbe – a tihanyi apátság alapítólevelében, Anonymus krónikájában, a Váradi Regestrumban, a Pray-kódexben szereplő Halotti beszéd és könyörgésben, a leuveni kódexben szereplő Ómagyar Mária-siralomban –, de az ottani magyar szavak jelentése csak a szövegkörnyezetből fejthető meg, így még nyelvészeink is vitába szállnak egymással. Viszont egy latin szójegyzék szavai egyértelműek, és így a melléjük írt magyar szavak jelentése is világos. Természetesen azt nem tudjuk, hogy akkor hogyan ejtették ki, csak azt, hogy hatszáz évvel ezelőtt miként írták le a magyar kifejezést – latin betűkkel – magyarul. Ezt a szójegyzéket már orvosi szemmel is vizsgálták: több mint 150, az emberi testtel kapcsolatos – anatómiai – szó van benne; a botanikusok pedig 189 növénynév megnevezését találták benne. Ideje, hogy csillagászati szemmel is megnézzük.
A most leírt listánkban az egyenlőségjel előtt álló szó a szószedet latin szava, az egyenlőségjel utáni az 1405-ös magyar szó. Íves zárójelbe Szamota István 1894-es megjegyzése, majd az ő tanulmányában a szó sorszáma került, a szögletes zárójelben a 2014-es megjegyzésünk áll. Néha kellett mai magyarázat, mert az eltelt 120 év alatt is változott a magyar nyelv, és latinul is jóval kevesebben értenek már.
Mondus, seculum, vrbs = vilag (világ) 114., 116., 118.
mundanus, secularis = vilagÿ (világi) 115., 117.
Celum = men (menny) 44. [ég]
celestis = meney (égi, mennyei) 45.
olimphus = magas men (magas menny, Olympus) 47.
aer, eter = eg (ég) 49., 50. [levegő, levegőég]
empireum = tizes eg (tüzes ég, empyrium) 48. [hetedik mennyország]
Terra = feld (föld) 687.
Sol = nap 53. [Nap mint égitest]
luna = hold 54. [Hold mint égitest]
plenilunium = telyes hod (teljes hold) 60. [telihold]
semilunium = fel hod (fél hold) 59.
cincia, nouilunium = vÿhod (újhold, Cynthia = Diana, a hold istennője) 56., 57.
eclipsis = hod zeges (hold szegés) 58. [fogyatkozás, holdfogyatkozás]
zodiacus = nap haza (nap háza) 132. [A Nap égi útja a zodiákusban, azaz az állatövben]
planeta = — 64. [a latin planeta szó – bolygó – a jegyzékben van, de nem volt magyar megfelelője, vagy a szójegyzék írója nem ismerte]
Stella, astrum = hug (húgy) 61., 63. [csillag értelemben, mert annak nagyon régi magyar megfelelője még a húgy volt]
vesperus = est hug (est húgy) 69. [esti csillag]
lucifer, venus = fenes hug (fényes húgy) 67., 68. [fényes csillag]
plaustrum = zeker hug (szekér húgy) 70. [szekér csillag, valószínűleg a Göncöl-szekér]
adartica = kaza hug (kasza húgy, arcticus = északi, arctos = göncölszekere, aparctias = északi szél) 71. [kaszacsillag, kaszáscsillag]
astronomus, astrologus = hugbaneze (húgybanéző) 65., 66. [csillagbanéző]
oriens, orientalis = nap kelth (nap kelet) 125., 126. [kelet]
occidens, occidentalis = nap nugath (nap nyugat) 127., 128. [nyugat]
meridies, meridionalis = del (dél) 129., 130. [dél]
Septentrionalis = ezek zel (északi szél) 131. [ebből adódik az északi szó: „ezek” mint irány]
annus = ew (év) 119.
mensis = ho (hó) 120. [hónap]
septima, ebdomada = heth (hét, septimana) 121., 122.
dies = nap 124.
aurora = haynal (hajnal) 141.
mane = holual (holval) 142. [a reggelt jelentő \"holval\" középkori magyar szó 1894-ben még ismert volt, mára már elfelejtődött]
manius lux = holvalbani világ (holvalbani világ) 143. [a reggeli fény értelmű kifejezésben a fény helyett a világ szó áll]
sero, vesper = estwel (este) 133., 134.
Más napszakok csak latinul vannak a jegyzékben, a magyar szó nincs ott:
nox = — 136. [éjszaka]
nocturnus = — 137. [éjszakai]
medianox = — 139. [éjszaka közepe, éjfél]
Crepisculum = — (crepusculum) 138. [szürkület]
Galaxia = hadi vth (hadiút, milchweg) 2088. [galaxis, országút, hadak útja, Tejút sávja értelemben]
septemstilium = fias tik (fiastyúk, zeuensterne, siebensterne) 2089. [Fiastyúk, hétcsillag]
presepe = iazol (jászol) 1068.
spica = búza few (búzafő) 968.
comes = istek (üstök, coma) 294. [haj]
comatus = istekes (üstökös) 295. [hajas, bozontos]
polus = magas 46. [pólus]
clarus = fenesseg (fényesség) 144.
radius = verefen (verőfény) 55. [sugár, fénysugár]
pupilla = zem fen (szemfény) 312. [a fény szó itt fen formában van]
Az 1400-as évekbeli jegyzékben a csillagképek nincsenek felsorolva, viszont az a 48 csillagkép, amelyeket Ptolemaiosz az Almagesztjében jegyzékbe vett és – ezeket és csakis ezeket – a középkori ember is ismerhetett, nagyobbrészt mégis benne van a jegyzékben. Persze nem csillagképként, hanem általában mint az állatok nevei. Érdekes lehet, hogyan jönnek elő ezek latinul és ősi magyar nyelven megnevezve [zárójelben a csillagkép mai hivatalos latin és magyar neve].
aquilla, aquila = heÿa (héja) 1749. [Aquila, Sas]
aries = cos (kos) 1424. [Aries, Kos]
auriga = zeker vezetw (szekérvezető) 1330. [Auriga, Szekeres]
cancer = rak (rák) 807. [Cancer, Rák]
canis = eb 1464. [Canis Major, Nagy Kutya és Canis Minor, Kis Kutya]
capra = kechke (kecske) 1428. [Capricornus, Bak]
centaurus = bwlen (bölény) 1634. [Centaurus, Kentaur]
cete = chet hal (czethal, cetus) 821. [Cetus, Cethal]
corvus = hollo (holló) 1776. [Corvus, Holló]
crater = pohar (pohár) 1522. [Crater, Serleg]
cignus = hate (hattyú) 1753. [Cygnus, Hattyú]
delphin = dizo hal (disznóhal) 788. [Delphinus, Delfin]
draco = sarcan (sárkány) 1688. [Draco, Sárkány]
equus = lo (ló) 1351. [Equuleus, Csikó]
gelinellus, gemellus = ikeres germek (ikres gyermek) 229. [Gemini, Ikrek]
anguis, idrus = vizi kigo (vízikígyó) 1693., 1694. [Hydra, Északi Vizikígyó]
leo = orozlan (oroszlán) 1627. [Leo, Oroszlán és Leo Minor, Kis Oroszlán]
luctina, lutana = lanth (lant) 2012. [Lyra, Lant]
lupus = farcas (farkas) 1645. [Lupus, Farkas]
piscis = hal 781. [Pisces, Halak és Piscis Austrinus, Déli Hal]
missile = nÿal (nyíl) 616. [Sagitta, Nyíl]
scorpio = — 1733. [Scorpius, Skorpió] [a latin scorpio szónak nem volt magyar megfelelője, vagy a szójegyzék írója nem ismerte, igaz ma is skorpió a neve]
serpens = kigo (kígyó) 1690. [Serpens, Kígyó]
tauro, taurus = bica (bika) 1416. [Taurus, Bika]
vrsus, vrsa = medue (medve) 1641, 1642. [Ursa Major, Nagy Medve és Ursa Minor, Kis Medve]
virgo = ziz (szűz) 273. [Virgo, Szűz]
Ilyen szavakat használtak, és a csillagászattal is kapcsolatos szavakat így írtak le középkori őseink hatszáz évvel ezelőtt. Utóiratként egy formai megjegyzés. Az 1405 körüli latin-magyar szójegyzékben és az 1894-es nyomtatásban is négy szónál egy különleges betűt alkalmaztak: az ÿ jelet. Ez a mai nyomdai vagy internetes közlés esetén zavart okozhat, így a szavak vyhod, vilagy, heya, nyal formában esetleg átírhatók. Ugyancsak különleges betű az ä, amelyet a német nyelv használ, és a szójegyzék elnevezésében szerepel: schlägli, Schlägl.